Mely molekulák segítenek a szervezet sav-bázis egyensúlyának szabályozásában?

1. Bikarbonát ionok (HCO3-): A bikarbonát ionok a testnedvek elsődleges pufferei. Hidrogénionokkal (H+) reagálva szénsavat (H2CO3) képeznek, amely aztán vízzé és szén-dioxiddá (CO2) disszociál. Ez a reakció segít megakadályozni, hogy a testnedvek pH-ja túlságosan savassá váljon.

2. Szén-dioxid (CO2): A szén-dioxid egy légzőszervi sav, amelyet a szervezet sejtjei termelnek az anyagcsere salakanyagaként. Amikor a CO2 vízben oldódik, szénsavat képez, amely H+ és HCO3- ionokra disszociál. Ez a reakció segít a vér és más testnedvek pH-értékének szabályozásában.

3. Foszfátionok (HPO42- és H2PO4-): A foszfátionok egy másik fontos pufferrendszer a szervezetben. H+ ionokkal reagálva dihidrogén-foszfát (H2PO4-) vagy hidrogén-foszfát (HPO42-) ionokat képezhetnek, az oldat pH-jától függően. Ez a reakció segít fenntartani a testnedvek pH-értékét egy szűk tartományon belül.

4. Fehérjék: A fehérjék pufferként is működhetnek a H+ ionokhoz kötődve. Ez segít megakadályozni, hogy a testnedvek pH-ja túlságosan savassá váljon. A fehérjék különösen fontosak a nagyon savas környezettel rendelkező gyomor pH-értékének pufferolásában.

5. Ammónia (NH3): Az ammónia egy gyenge bázis, amely aminosavak dezaminációjával keletkezik. H+ ionokkal reagálva ammóniumionokat (NH4+) képez, ami segít fenntartani a testnedvek pH-értékét. Az ammónia különösen fontos a vizelet pH-értékének pufferolásában, amely meglehetősen savas lehet.