1. Izotóniás oldat (0,9% NaCl):
- A vörösvérsejtek normál formájukban és méretükben maradnak.
- A víznek nincs nettó mozgása a sejtmembránon, mivel a sejtek belsejében lévő oldott részecskék koncentrációja megegyezik a sejteken kívüli oldott részecskék koncentrációjával.
2. Hipotonikus oldat (kevesebb, mint 0,9% NaCl):
- A vörösvértestek megduzzadnak és felrobbannak (hemolízis).
- A víz beköltözik a sejtekbe a belső környezethez képest magasabb oldott anyagok koncentrációja miatt.
- A sejthártya nem bírja a megnövekedett belső nyomást, megreped.
3. Hipertóniás oldat (több mint 0,9% NaCl):
- A vörösvértestek zsugorodnak és keletkeznek.
- A víz kimozdul a sejtekből, mivel a külső környezethez képest alacsonyabb az oldott anyagok koncentrációja.
- A sejthártya ráncosodik, ahogy a citoplazma zsugorodik.
A sókoncentrációnak a vörösvértestekre gyakorolt hatásai az ozmózis elvét mutatják be, és bemutatják, hogy a külső környezet változásai hogyan befolyásolhatják a sejtek szerkezetét és integritását.