Miért nevezik a B12-vitamin vérszegénységét megoblasztos vérszegénységnek?

A B12-vitamin vérszegénységét megaloblasztos vérszegénységnek nevezik, mert a csontvelőben abnormálisan nagy vörösvértestek, úgynevezett megaloblasztok jelenléte jellemzi. A megaloblasztok éretlen vörösvérsejtek, amelyek nem fejlődtek ki teljesen, és nem képesek megfelelően működni. Méretük nagyobb a normál vörösvértestekhez képest, és rendellenes formájúak, gyakran oválisak vagy könnycsepp alakúak.

A megaloblasztos vérszegénység kialakulását elsősorban a B12-vitamin vagy a folsav hiánya okozza, amelyek a DNS szintézisében és a vörösvértestek érésében részt vevő alapvető tápanyagok. Ha ezeknek a tápanyagoknak hiánya van, a DNS termelése károsodik, ami megaloblasztok képződéséhez vezet.

B12-vitamin-hiány esetén különösen a B12-vitamin hiánya befolyásolja a mielin nevű anyag szintézisét, amely egy zsíros anyag, amely körülveszi és védi az idegsejteket. Megfelelő mielin hiányában a csontvelő idegsejtjei károsodnak, ami megaloblasztok termelődését és megaloblasztos vérszegénység kialakulását eredményezi.

Ezért a "megaloblasztos vérszegénység" kifejezés megaloblasztok jelenlétére utal a csontvelőben, és B12-vitamin- vagy foláthiányhoz kapcsolódik.