1. Osmoreguláció: A halak folyamatosan ozmotikus kihívásokkal néznek szembe a testnedveik és a környező víz sókoncentrációinak különbségei miatt. A kopoltyúk döntő szerepet játszanak az ozmoregulációban, mivel szabályozzák az ionok és a víz mozgását a kopoltyúmembránokon keresztül. A sósvízi halakban a kopoltyúk aktívan szállítanak ionokat, például nátriumot és kloridot a szervezetbe, hogy egyensúlyba hozzák a környezetükben lévő magasabb sókoncentrációt. Édesvízi halakban a kopoltyúk megakadályozzák a túlzott vízfelvételt és a felesleges ionokat választják ki a megfelelő belső ozmotikus egyensúly fenntartása érdekében.
2. Gázcsere: A kopoltyúk a halak gázcseréjének elsődleges helyszínei. Elősegítik az oxigén felvételét a vízből és a szén-dioxid felszabadulását. A kopoltyúk számos vékony szálból, úgynevezett kopoltyúszálból állnak, amelyek növelik a felületet a hatékony gázcsere érdekében. Oxigénben gazdag víz áramlik át a kopoltyúszálakon, lehetővé téve az oxigén bediffundálását a véráramba, míg a szén-dioxid kidiffundál.
3. Ionszabályozás: A kopoltyúk részt vesznek a halak testnedveinek ionkoncentrációjának szabályozásában. Az iontranszport mechanizmusok a kopoltyúkban segítenek fenntartani az esszenciális ionok, például a nátrium, kálium, kalcium és magnézium megfelelő szintjét. A kopoltyúk aktívan szállítják az ionokat a koncentrációgradiensekkel szemben, így biztosítják, hogy a belső ionos környezet alkalmas legyen a különféle élettani folyamatokra.
4. Sav-bázis egyensúly: A kopoltyúk szerepet játszanak a halak sav-bázis egyensúlyának szabályozásában. Segítik a testnedvek pH-értékének szabályozását azáltal, hogy szükség szerint hidrogénionokat (H+) vagy bikarbonátionokat (HCO3-) választanak ki. Ez a folyamat segít fenntartani a megfelelő pH-tartományt, amely az optimális enzimműködéshez és az általános élettani folyamatokhoz szükséges a hal szervezetében.
5. Nitrogéntartalmú hulladék kiválasztás: A kopoltyúk részt vesznek a nitrogéntartalmú salakanyagok, elsősorban az ammónia és a karbamid kiválasztásában. Az ammónia a májban kevésbé mérgező vegyületekké, például karbamiddá alakul, és a kopoltyúba kerül kiválasztásra. A kopoltyúk elősegítik ezen salakanyagok diffúzióját a környező vízbe.
6. Hőszabályozás: Egyes halfajoknál a kopoltyúk hozzájárulnak a hőszabályozáshoz. A kopoltyúkon keresztüli véráramlás sebességének beállításával a halak szabályozhatják a környezettel való hőcserét. Ez különösen fontos az ingadozó hőmérsékletű környezetben élő halaknál.
Összességében a halak kopoltyúi figyelemre méltó szerkezetek, amelyek különféle funkciókat látnak el, amelyek elengedhetetlenek a homeosztázis fenntartásához. Lehetővé teszik a légúti gázok cseréjét, szabályozzák az ionkoncentrációt, szabályozzák az ozmotikus egyensúlyt, segítik a sav-bázis szabályozást, nitrogéntartalmú hulladékokat ürítenek ki, és egyes fajoknál hozzájárulnak a hőszabályozáshoz. Ezen folyamatok integrálásával a halak képesek alkalmazkodni és boldogulni a változatos vízi környezetekben.