1. A fehérje lebontása :Amikor a szervezetnek szüksége van glükózra, de a táplálékkal bevitt szénhidrát nem elegendő, lebontja a raktározott fehérjéket, elsősorban a vázizmokból. Ez a proteolízis néven ismert folyamat aminosavakat bocsát ki a véráramba.
2. Aminosavas dezaminálás :A fehérje lebontásából felszabaduló aminosavak dezaminációnak nevezett folyamaton mennek keresztül, aminek során eltávolítják aminocsoportjukat. Ez a folyamat a májban megy végbe, és ammónia és ketosavak termelődését eredményezi, amelyek aminosavakból származó szénvázak.
3. A piruvát képződése :Az aminosav-dezaminálás során keletkező ketosavak kémiai reakciók sorozatával piruváttá alakulhatnak. A piruvát a sejtmetabolizmus kulcsfontosságú köztiterméke, és bejuthat a glükoneogenezis útjába.
4. Glükoneogenezis :A glükoneogenezis enzimatikus reakciók sorozata, amely a nem szénhidrát molekulákat glükózzá alakítja. Az aminosavakból származó piruvát bejuthat erre az útra, és 11 reakcióból álló sorozaton keresztül glükózzá alakulhat. A folyamat során különféle intermedierek keletkeznek, beleértve az oxál-acetátot, a foszfoenolpiruvátot és a fruktóz-1,6-biszfoszfátot.
5. Glükóz felszabadulása :Miután a glükóz a glükoneogenezis révén szintetizálódik, felszabadulhat a véráramba a normál vércukorszint fenntartása érdekében. A máj jelentős szerepet játszik a glükóz véráramba történő felszabadításában, ha az étrendi glükóz korlátozott.
Fontos megjegyezni, hogy a glükoneogenezis szabályozott folyamat, és a szervezet szigorúan ellenőrzi, hogy a fehérjék ne bomlanak le túlzottan. Olyan tényezők, mint az inzulinszint, a hormonjelátvitel és az energiaegyensúly befolyásolják a glükoneogenezis sebességét.