Íz és textúra: A zöldségeknek változatos ízük és állaguk van, és néhány gyermek számára ezek a tulajdonságok nem vonzóak. Egyes zöldségek keserű ízűek, erős aromájúak vagy ropogós állagúak lehetnek, amelyeket egyes gyerekek nem élveznek.
Az expozíció hiánya: A gyermekek preferenciáit alakíthatják ki azon élelmiszerek alapján, amelyeknek vannak kitéve. Ha kiskoruktól kezdve nem ismerkedtek meg sokféle zöldséggel, lehet, hogy nem alakult ki bennük az ízlésük.
A társak és a család befolyása: A gyermekek étkezési preferenciáit befolyásolhatják társaik és családtagjaik étkezési szokásai. Ha a gyerekek észreveszik, hogy szüleik vagy testvéreik nem szívesen esznek zöldséget, hasonló hozzáállást válthatnak ki.
Édességi preferencia: A gyerekek természetesen az édes ízeket részesítik előnyben, és a zöldségek gyakran nem olyan édesek, mint más ételek, például a gyümölcsök vagy a feldolgozott rágcsálnivalók. Az édes ételek kedveltsége miatt a zöldségek kevésbé vonzóak egyes gyermekek számára.
Érzékszervi érzékenység: Egyes gyerekek ízlel, állaggal vagy szaggal kapcsolatos érzékszervi érzékenységgel rendelkeznek, ami kihívást jelent számukra, hogy bizonyos zöldségeket élvezzenek.
Fontos megjegyezni, hogy a gyerekek ételpreferenciái idővel változhatnak, ahogy az ízlésük fejlődik. A szülők és a gondozók arra ösztönözhetik a gyerekeket, hogy különféle zöldségeket próbáljanak ki különféle formában, például nyersen, főzve vagy olyan ételekbe belekeverve, amelyeket már élveznek. Ha a zöldségeket pozitív és nyomásmentes környezetben kínáljuk, az segíthet a gyerekeknek nyitottabbá válni az új ételek kipróbálására.