1. Felszívódás a bélben:
- Miután az emésztés a szénhidrátokat glükózzá bontja, a vékonybél az aktív transzport folyamata révén szívja fel a glükózt.
- A glükózmolekulák aktívan transzportálódnak a bélhámsejteken keresztül a véráramba.
2. Portális véna:
- Amint a glükóz a bélből a véráramba kerül, a portális vénán keresztül a májba kerül. A máj döntő szerepet játszik a glükóz szabályozásában.
3. Máj anyagcsere:
- A májban a felesleges glükóz glikogénné alakulhat át a glikogénképzés során, átmeneti tárolás céljából.
- Ha szükséges, a máj le tudja bontani a glikogént, és visszaengedi a glükózt a véráramba (a folyamatot glikogenolízisnek nevezik).
4. A hasnyálmirigy szabályozása:
- A hasnyálmirigy létfontosságú szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában.
- Étkezés után, amikor a glükóz felszívódik a bélből, a hasnyálmirigy felszabadítja az inzulin hormont.
- Az inzulin az egész test sejtjeit, köztük az izomsejteket is jelzi, hogy felvegyék a glükózt a véráramból. Ezt a folyamatot celluláris glükózfelvételnek nevezik.
5. Szállítás a vádli izomhoz:
- Az inzulin által stimulált glükóztranszport az izomsejtekben speciális glükóz transzporter fehérjéken (GLUT4) keresztül történik.
- Ha a glükóz bejut az izomsejtekbe, azonnal felhasználható energiaforrásként az izomösszehúzódáshoz.
- Bármilyen felesleges glükóz glikogénként tárolható az izomsejtekben a későbbi energiaszükségletek kielégítésére.
Tehát a bélből felszívódott glükóz a portális vénán keresztül a májba jut. A máj szabályozza a glükózszintet, és szükség szerint glükózt bocsát a véráramba. A hasnyálmirigyből származó inzulin elősegíti a glükóz felszívódását az izomsejtekbe, beleértve a vádliizmot is, ahol azt energia célokra hasznosítják vagy tárolják.