1. Ujjszúrási teszt:
- Ez a módszer abból áll, hogy egy lándzsa segítségével megszúrnak egy kis véredényt az ujjbegyen.
- Ezután egy csepp vért helyeznek egy tesztcsíkra, amelyet egy vércukormérőbe helyeznek.
- A mérőműszer leolvassa a vérben lévő glükóz és a vegyi anyagok kölcsönhatása által generált elektromos áramot a tesztcsíkon, így vércukorszintet mér.
2. Folyamatos glükózmonitorozás (CGM):
- A CGM eszközök egy kis érzékelőt használnak, amelyet a bőr alá helyeznek, jellemzően a hasra vagy a karra.
- Az érzékelő néhány percenként méri az intersticiális glükózszintet (a sejtek közötti folyadékot), és továbbítja azokat egy vevőkészüléknek vagy okostelefon-alkalmazásnak.
- Ez lehetővé teszi a vércukorszint folyamatos monitorozását a nap folyamán, átfogó képet adva a glükóz trendekről és mintázatokról.
3. Laboratóriumi vérvizsgálat:
- Ez a módszer magában foglalja a vért egy vénából, általában a karból.
- A vérmintát ezután elemzésre egy laboratóriumba küldik, ahol automata gépekkel mérik a glükózszintet.
- A laboratóriumi vérvizsgálatok kevésbé kényelmesek, mint az ujjszúrási tesztek, de pontosabb és pontosabb méréseket biztosíthatnak bizonyos helyzetekben, például a cukorbetegség diagnosztizálásában.
4. Orális glükóztolerancia teszt (OGTT):
- Az OGTT egy speciális laboratóriumi vizsgálat, amelyet a terhességi cukorbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálására használnak.
- Ez magában foglalja a mért mennyiségű glükóz elfogyasztását és a vércukorszint mérését meghatározott időközönként több órán keresztül.
A vércukormérési módszer kiválasztása olyan tényezőktől függ, mint a cél, a szükséges ellenőrzés gyakorisága, a kényelem és a személyes preferenciák. A cukorbetegek gyakran használnak ujjszúrási teszteket vagy CGM-eszközöket a rendszeres monitorozáshoz, míg a laboratóriumi vizsgálatokat rendszeres időközönként használhatják a diagnózis megerősítésére vagy speciális orvosi értékelésekre.