1. Glükóztárolás (glikogenezis):Amikor étkezés után a vércukorszint megemelkedik, a máj felveszi a felesleges glükózt, és glikogénné alakítja át a glikogenezis folyamatán keresztül. A glikogén a glükóz tárolási formájaként szolgál a májsejtekben.
2. Glükóz felszabadulás (glikogenolízis):Amikor a vércukorszint csökken, például étkezések között vagy koplalás közben, a máj a glikogénolízis folyamata során glükózzá bontja a tárolt glikogént. Ez glükózt bocsát ki a véráramba, hogy megemelje a vércukorszintet.
3. Glükoneogenezis:A glikogenolízis mellett a máj nem szénhidrát forrásból is képes glükózt előállítani a glükoneogenezis nevű folyamat révén. Ez akkor fordul elő, amikor a szervezet glükózraktárai kimerülnek, például hosszan tartó koplalás vagy éhezés során. A glükoneogenezis magában foglalja az aminosavak, a glicerin zsírokból és a laktát glükózzá történő átalakulását.
4. Inzulin és glukagon szabályozás:A máj glükóz tárolási és felszabadulási folyamatait olyan hormonok szabályozzák, mint az inzulin és a glukagon. Az inzulin, amelyet a hasnyálmirigy termel a magas vércukorszint hatására, elősegíti a glükóz máj általi felvételét és a glükóz glikogénként való tárolását. A glukagon, amelyet a hasnyálmirigy is termel, alacsony vércukorszint esetén serkenti a glikogén lebomlását és a glükóz felszabadulását a véráramba.
Ezeken a mechanizmusokon keresztül a máj glükóztartályként működik, és segít a vércukorszintet viszonylag szűk tartományon belül tartani a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás eltérései ellenére. Ez elengedhetetlen az agy és más olyan szövetek folyamatos glükózellátásának biztosításához, amelyek energiája elsősorban a glükózra támaszkodik.