Szénhidrátok:
1. Keményítők:A keményítők összetett szénhidrátok, amelyek olyan élelmiszerekben találhatók, mint a burgonya, rizs és kenyér. A gyomorban a nyál amiláz, a szájban termelődő enzim továbbra is a keményítőt kisebb egységekre, úgynevezett dextrinekre bontja. A gyomor savas környezete azonban végül inaktiválja az amilázt, leállítva a szénhidrátok emésztését a gyomorban.
Fehérjék:
1. Pepsinogén aktiválása:A pepszinogént, a pepszin enzim inaktív formáját a gyomor fő sejtjei választják ki. A gyomor savas környezete a pepszinogént aktív pepszinné alakítja.
2. A fehérjék lebontása:A pepszin az elsődleges enzim, amely a fehérje emésztéséért felelős a gyomorban. A fehérjéket kisebb peptidfragmensekre bontja, elindítva a fehérje hidrolízis folyamatát.
Zsírok:
1. Emulgeálás:A zsírok, például a húsban, tejtermékekben és étolajban található zsírok nem bomlanak le közvetlenül a gyomorban. A gyomor azonban végrehajt egy döntő lépést, az úgynevezett emulgeálást, amely előkészíti a zsírokat a további emésztéshez.
2. Chyme kialakulása:A gyomorizmok kavargó mozgása és a gyomornedvek jelenléte egy félfolyékony keveréket eredményez, amelyet chyme-nak neveznek. A Chyme részben megemésztett élelmiszereket tartalmaz, beleértve az emulgeált zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat.
Érdemes megjegyezni, hogy míg a szénhidrátok, fehérjék és zsírok kezdetben módosulnak a gyomorban, teljes emésztésük tovább megy végbe az emésztőrendszerben, elsősorban a vékonybélben, ahol a különböző enzimek és az epe döntő szerepet játszanak ezeknek a tápanyagoknak felszívódó komponensekre való lebontásában. .