1. Súlyos depresszió: A súlyos depresszióban szenvedő egyének, különösen azok, akik öngyilkossági gondolatokat vagy viselkedést tapasztalnak, fekvőbeteg-kezelést igényelhetnek biztonságuk és folyamatos megfigyelésük érdekében.
2. Bipoláris zavar: A bipoláris zavarhoz kapcsolódó mániás vagy súlyos depressziós epizódok idején kórházi kezelésre lehet szükség a hangulat stabilizálása, a sérülések megelőzése és az intenzív ellátás biztosítása érdekében.
3. Pszichotikus rendellenességek: A pszichózissal járó mentális rendellenességek, mint például a skizofrénia, hallucinációkat, téveszméket, dezorganizált gondolkodást és szociális működési zavarokat okozhatnak, amelyek szoros megfigyelést és kezelést igényelnek.
4. Személyiségzavarok: Egyes esetekben a súlyos személyiségzavarokkal küzdő egyéneknek, amelyek jelentős károsodáshoz és működési nehézségekhez vezetnek a mindennapi életben, előnyös lehet a fekvőbeteg-kezelés a megküzdési mechanizmusok és az egészségesebb viselkedés kialakítása érdekében.
5. Evészavarok: A súlyos étkezési zavarok, mint például az anorexia nervosa vagy a bulimia nervosa, veszélyes testi szövődményekhez vezethetnek, amelyek orvosi ellenőrzést és intenzív táplálkozási rehabilitációt tesznek szükségessé fekvőbeteg körülmények között.
6. A szerhasználat zavarai: A méregtelenítési folyamatok vagy az intenzív viselkedésterápia során a kábítószer- vagy alkoholfüggőséggel küzdő egyének fekvőbeteg-kezelése válhat szükségessé.
7. Poszttraumás stressz-zavar (PTSD): Azokban az esetekben, amikor a PTSD tünetei súlyosak és jelentősen megzavarják a napi működést, a fekvőbeteg-kezelés biztonságos környezetet kínálhat a traumaterápiához és a tünetek kezeléséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a fekvőbeteg-kezelésről az egészségügyi szakemberek döntenek a beteggel és családjával együttműködve. Az egyénre szabott felmérések és kezelési tervek kulcsfontosságúak, a fekvőbeteg-ellátás szükségessége a mentális zavar konkrét körülményeitől és súlyosságától függően változik.