A maratoni futók elsősorban lassú izomrostokat használnak, más néven I-es típusú izomrostokat. Ezek az izomrostok kiválóan alkalmasak az állóképességi tevékenységekhez, például a maratonokhoz, mivel képesek hosszú ideig kitartó erőt generálni. A lassan rángatózó rostok nagy koncentrációban tartalmaznak mitokondriumokat, amelyek a zsírsavak és szénhidrátok aerob anyagcseréjén keresztül termelnek energiát. Fáradtságállóak és egyenletes tempót tudnak tartani hosszú távokon, így ideálisak a maratoni futás állóképességi követelményeihez.
A gyors rángatózású izomrostok vagy a II-es típusú izomrostok alkalmasabbak a rövid, robbanásszerű aktivitásra. Gyorsan generálnak erőt, de könnyebben elfáradnak. A maratoni futók kisebb mértékben használhatják a gyors rángatózást a kezdeti gyorsulás vagy a sprint célba érésekor, de nem elsősorban ők felelősek a maraton teljesítéséhez szükséges tartós erőfeszítésért.
