*Az akantózis okai:*
- Krónikus gyulladás: Az akantózis a bőr krónikus gyulladására adott válaszként fordulhat elő. A gyulladásos folyamatok, mint például az ekcéma, a pikkelysömör vagy a lichen planus, a tüskés sejtréteg fokozott proliferációjához és megvastagodásához vezethetnek.
- Hiperproliferatív rendellenességek: Bizonyos bőrbetegségek, amelyeket a bőrsejtek rendellenes növekedése és burjánzása jellemez, akantózishoz vezethetnek. Ilyenek például az aktinikus keratózis, a seborrheás keratosis és a bőrrák bizonyos típusai.
- Vírusfertőzések: A vírusfertőzések, mint például a humán papillomavírus (HPV) és a molluscum contagiosum, a bőrre gyakorolt kóros hatásuk részeként akantózist okozhatnak.
- A gyógyszeres kezelés mellékhatásai: Egyes gyógyszerek, például bizonyos kemoterápiás gyógyszerek mellékhatásként akantózist válthatnak ki.
- Genetikai rendellenességek: A ritka genetikai rendellenességeket, például a Darier-kórt és a Hailey-Hailey-kórt az akantózis, mint elsődleges jellemző jellemzi.
Mikroszkópos leletek :
Az acanthosis a tüskés sejtréteg megvastagodásaként jelenik meg, ha mikroszkóp alatt vizsgálják bőrbiopsziában. Jellemzője:
- Megnövelt számú cellaréteg: Úgy tűnik, hogy a tüskés sejtréteg több sejtréteggel rendelkezik, mint a normál bőrben.
- Nyújtott rete gerincek: A rete gerincek az epidermisz lefelé nyúló vetületei az alatta lévő dermiszbe. Az akantózisban megnyúlnak és megvastagodnak.
- Mobilhálózati változások: Az acanthosis kiváltó okától függően a tüskés sejtek fokozott intercelluláris kapcsolatokat, kiemelkedő sejtmagvakat és esetenként sejtatípiát mutathatnak.
Kezelés:
Az akantózis kezelése a kiváltó októl és az adott bőrbetegségtől függ. Az elsődleges betegség vagy állapot kezelése általában az akantózis javulásához vezet. A kezelési megközelítések tartalmazhatnak helyi vagy szisztémás gyógyszereket, szükség esetén sebészeti beavatkozásokat vagy életmódbeli módosításokat a hozzájáruló tényezők kezelésére.