Hogyan osztályozzák az érzelmeket?

A diszkrét érzelmek különálló, alapvető érzelmek, amelyeket minden kultúrában és nyelven egyetemesen elismernek. Ezek az érzelmek gyakran konkrét ingerekre vagy eseményekre adott válaszként tapasztalhatók, és intenzívek és rövid életűek lehetnek. Ilyen például az öröm, a harag, a szomorúság, a félelem, a meglepetés és az undor.

2. Dimenziós érzelmek:

A dimenziós érzelmek folyamatos dimenziók vagy tengelyek mentén szerveződnek, lehetővé téve az érzelmi élmények variációit és kombinációit. Ezeket az érzelmeket a vegyértékük (pozitív vagy negatív) és az izgalom (magas vagy alacsony) szerint ábrázolhatjuk.

- A vegyérték egy érzelem kellemességét vagy kellemetlenségét jelenti, a szélsőséges örömtől a szélsőséges szomorúságig.

- Az arousal az érzelmekhez kapcsolódó aktiválási vagy intenzitási szintet jelenti, a nyugalomtól a magas izgatottságig.

3. Elsődleges és másodlagos érzelmek:

- Elsődleges érzelmek:

Az elsődleges érzelmek alapvető, veleszületett és univerzális érzelmek, amelyek a fejlődés korai szakaszában jelentkeznek. Ezek az érzelmek szorosan kapcsolódnak a környezetre adott biológiai válaszainkhoz, és jellemzően arckifejezéseken és hangzásokon keresztül jutnak kifejezésre. Az elsődleges érzelmekre példa az öröm, a harag, a szomorúság, a félelem és az undor.

- Másodlagos érzelmek:

A másodlagos érzelmek összetettebbek, és gyakran az élet későbbi szakaszában alakulnak ki. Másokkal való interakciók, társadalmi normák és kulturális hatások eredményeként keletkeznek. A másodlagos érzelmek az elsődleges érzelmek, a szociális aggodalmak és a kognitív értékelések kombinációit vagy keverékeit foglalhatják magukban. Ilyen például a bűntudat, a büszkeség, a szégyen, a hála és a megvetés.

4. Pozitív és negatív érzelmek:

Az érzelmeket a jólétünkre és az általános szubjektív tapasztalatainkra gyakorolt ​​hatásuk alapján pozitív vagy negatív kategóriába is sorolhatjuk.

- Pozitív érzelmek:

A pozitív érzelmek az öröm, az elégedettség, az elégedettség és az élvezet érzéseivel kapcsolódnak össze. Hozzájárulnak a boldogság, a kiteljesedés és az általános jólét érzéséhez.

- Negatív érzelmek:

A negatív érzelmek a szomorúság, a düh, a félelem, a szorongás és az elégedetlenség érzéseihez kapcsolódnak. Aggasztóak lehetnek, és akadályozhatják hatékony működésünket. A negatív érzelmek azonban alkalmazkodó szerepet is játszhatnak, például jelezhetik a potenciális fenyegetéseket, vagy cselekvésre ösztönözhetnek bennünket.

5. Megközelítéssel és elkerüléssel kapcsolatos érzelmek:

Az érzelmek kategorizálásának másik módja a motivációs hajlamuk:

- Megközelítéssel kapcsolatos érzelmek:

A megközelítéssel kapcsolatos érzelmek arra ösztönöznek bennünket, hogy konkrét célokkal, emberekkel vagy helyzetekkel foglalkozzunk, vagy azok felé haladjunk. Ilyen például az öröm, az izgalom és a remény.

- Elkerüléssel kapcsolatos érzelmek:

Az elkerüléssel kapcsolatos érzelmek arra késztetnek bennünket, hogy elkerüljünk bizonyos tárgyakat, helyzeteket vagy személyeket, vagy elvonuljunk azoktól. Ilyen például a félelem, az undor és a harag.

Fontos megjegyezni, hogy az érzelmek dinamikusak és sokrétűek lehetnek, és előfordulhat, hogy nem mindig illeszkednek pontosan egy kategóriába. Az érzelmek osztályozásának különböző elméletei és megközelítései folyamatosan fejlődnek a pszichológia és az affektív tudomány területén.