- Egyéni kiteljesedés és boldogság: Az új erkölcs az egyéni kiteljesedés és boldogság fontosságát hangsúlyozta, nem pedig a kötelességre, kötelezettségre és társadalmi megfelelésre való hagyományos összpontosítást. Ezt az elmozdulást részben az individualizmus térnyerése és a hagyományos vallási tekintély hanyatlása okozta.
- Személyes szabadság és autonómia: Az új erkölcs a személyes szabadság és autonómia fontosságát is hangsúlyozta, beleértve a saját választások és döntések szabadságát is. Ez a hangsúly a sok hagyományos társadalomban elterjedt elnyomó társadalmi normákra és korlátozásokra adott válasz.
- Egyenlőség és társadalmi igazságosság: Az új erkölcs nagyobb egyenlőséget és társadalmi igazságosságot is követelt, beleértve a faji, nemi, osztály- vagy egyéb társadalmi tényezőkön alapuló megkülönböztetés megszüntetését. Ezt a felhívást részben a társadalmi mozgalmak, például a polgárjogi mozgalom és a női mozgalom felemelkedése vezérelte.
- A környezet és az állatok tisztelete: Az új erkölcs a környezet és az állatok tiszteletének fontosságát is hangsúlyozta. Ez a hangsúly válasz volt az emberi tevékenység természeti világra gyakorolt negatív hatásaira vonatkozó növekvő tudatosságra.
Összességében az új erkölcs az értékek és hiedelmek alapvető változását tükrözte, amely számos társadalomban végbement. Ez egy elmozdulás volt a kötelesség, kötelezettség és megfelelés hagyományos fókuszától egy individualistább, egalitáriusabb és környezettudatosabb világkép felé.