1. Yerkes-Dodson törvény:
A Yerkes-Dodson törvény azt sugallja, hogy van egy optimális szintű stressz ahhoz, hogy az ember hatékonyan teljesítsen. A túl kevés stressz unalomhoz és önelégültséghez, míg a túl sok stressz szorongáshoz és teljesítményromláshoz vezethet. Mindenkinél eltérő lehet a stressz optimális szintje.
2. Egyéni különbségek:
Az emberek különbözőképpen reagálnak a stresszre. Egyes egyének úgy találhatják, hogy a stressz motiválja őket, és segíti őket az összpontosításban, míg mások túlterheltek lehetnek, és csökkent teljesítményt tapasztalhatnak stressz alatt.
3. A stressz típusa:
Nem minden stressz egyforma. A pozitív stressz, más néven eustress, energiát és összpontosítást biztosíthat. A negatív stressz vagy szorongás viszont káros hatással lehet a teljesítményre.
4. Időnyomás:
Az időkényszer vagy az akut stressz néha fokozhatja a teljesítményt az adrenalin kiváltása és az éberség fokozása révén, de a hosszan tartó krónikus stressz kiégéshez és a hatékonyság csökkenéséhez vezethet.
5. Szokásos válasz:
A stresszes helyzetekhez szokott egyének, például a segélyhívók számára a stressz élménye ismerőssé válhat, és alkalmazkodhatnak ahhoz, hogy nyomás alatt is hatékonyan működjenek.
6. Kognitív erőforrások:
A magas szintű stressz kimerítheti a kognitív erőforrásokat, megnehezítve a világos gondolkodást és a megalapozott döntések meghozatalát. Ez negatívan befolyásolhatja a kognitív képességeket igénylő összetett feladatokban nyújtott teljesítményt.
Összefoglalva, bár egyesek jól teljesítenek stressz alatt, a stressz teljesítményre gyakorolt hatása erősen egyénre szabott, és olyan tényezőktől függ, mint a stressz természete, az egyéni különbségek és az egyes személyek optimális stresszszintje. Összességében az optimális teljesítmény előmozdítása érdekében elengedhetetlen megtalálni az egyensúlyt a nagy nyomású helyzetek és a pszichológiai jólét fenntartása között.