Ezzel szemben a gyorsan rángatózó izomrostok vagy a II-es típusú izomrostok erősebbek, de könnyebben elfáradnak. Ezeket az izomrostokat gyors összehúzódási és relaxációs idejük, valamint alacsonyabb oxidációs kapacitásuk jellemzi. Elsősorban erőt és sebességet igénylő tevékenységekhez használják, mint például sprintelés vagy súlyemelés.
A lassú és gyors izomrostok relatív arányát az ember izmaiban nagymértékben meghatározza a genetika. Az edzés azonban befolyásolhatja az izmok rostösszetételét, az állóképességi edzés növeli a lassan rángatózó rostok arányát, az erőtréning pedig a gyors rándulású rostok arányát.