A csúszó filamentum elmélete szerint az izomösszehúzódás akkor következik be, amikor vékony filamentumok (aktin) elcsúsznak az izomrostokon belüli vastag filamentumokon (miozin). Ezt a folyamatot az ATP, a sejt energiavalutájának hidrolízise hajtja végre. Íme egy lépésről lépésre történő magyarázat:
1. Nyugalmi állapot: Amikor egy izom nyugalomban van, a vékony és vastag szálak részben átfedik egymást, de nem lépnek aktív kölcsönhatásba.
2. Cselekvési lehetőség: Amikor egy izom jelet kap az idegrendszertől, akciós potenciál keletkezik. Ez az elektromos impulzus az izomsejtmembrán mentén halad az izomrostokba.
3. Kalcium felszabadulás: Az akciós potenciál kalciumionok felszabadulását okozza a szarkoplazmatikus retikulumból (SR), az izom belső kalciumraktárából. A kalcium a vékony filamentumokon lévő receptorokhoz kötődik, feltárva a miozinkötő helyeket.
4. A miozinfejek aktinhoz kötődnek: A vékony filamentumokon látható miozinkötő helyek lehetővé teszik, hogy a miozinfejek (a vastag filamentumok kiemelkedései) kötődjenek hozzájuk, kereszthidakat képezve.
5. Power Stroke: Mindegyik miozinfej tartalmaz egy ATP-áz enzimet, amely az ATP-t ADP-vé és szervetlen foszfáttá (Pi) hidrolizálja. Az ATP hidrolíziséből felszabaduló energia konformációs változást okoz a miozinfejben, ami erőlöketet generál. Ez az erőlökés a vékony szálakat a szarkomer közepe felé húzza, az izomösszehúzódás alapegysége felé.
6. Vékony filamentumú dia: Ahogy a miozinfejeken erőlöketet kapnak, a vékony szálak elcsúsznak a vastag szálak mellett, ami az izomrostok megrövidülését okozza. Ez a csúszó mozgás addig folytatódik, amíg rendelkezésre áll ATP és kalciumionok vannak jelen.
7. Izomösszehúzódás: Az egyes izomrostok megrövidülése az izom általános összehúzódásához vezet. Az izom által generált erő a kialakult kereszthidak számától és az erőlöketek gyakoriságától függ.
8. Lazítás: Amikor az akciós potenciál véget ér, a kalcium aktívan visszapumpálódik az SR-be, és a miozinfejek leválanak az aktin filamentumokról. Emiatt az izomrostok ellazulnak, és visszatérnek nyugalmi hosszukba.
A csúszó filamentum elmélete részletesen megérti az izomösszehúzódás hátterében álló molekuláris mechanizmusokat. Elmagyarázza, hogy az aktin és a miozin filamentumok közötti kölcsönhatás, amelyet az ATP hidrolízis táplál, hogyan hozza létre az izommozgáshoz és összehúzódáshoz szükséges erőt.