A szívizom összehúzódásait elsősorban a szív vezetőrendszere által generált elektromos jelek szabályozzák. A sinoatriális csomópont (SA csomópont) elektromos impulzusokat indít el, amelyek a pitvarokon keresztül terjednek, összehúzódnak, és vért pumpálnak a kamrákba. Az elektromos jelek ezután elérik az atrioventrikuláris csomópontot (AV-csomó), amely kissé késlelteti az impulzusokat, hogy a pitvar befejezze összehúzódását, mielőtt a kamrák összehúzódnának. Az impulzusok ezután a His és Purkinje rostok kötegébe kerülnek, amelyek gyorsan elosztják őket a kamrákban, ami szinkronizált összehúzódásukhoz vezet.
A szívizom-összehúzódások hosszabb időtartama több tényezőnek köszönhető:
Fennsík szakasz a cselekvési potenciálban :Ellentétben a vázizomzattal, amelynek rövid akciós potenciálja van, a szívizomrostok akciós potenciáljában elhúzódó platófázis van. Ebben a platófázisban a membránpotenciál viszonylag állandó marad, hosszabb ideig fenntartva az izomrostok összehúzódási állapotát. Ez a tartós depolarizáció tartósabb és erőteljesebb összehúzódást tesz lehetővé.
Lassú kalcium dinamika :A szívizomban a gerjesztés-összehúzódás kapcsoló mechanizmus kalciumionokat foglal magában. A kalciumionok beáramlása az akciós potenciál alatt több kalcium felszabadulását váltja ki a szarkoplazmatikus retikulumból, ami izomösszehúzódáshoz vezet. A szívizomban azonban lassabb a kalcium tranziens, mint a vázizomzatban, ami azt jelenti, hogy a kalcium hosszabb ideig emelkedett marad, meghosszabbítva az összehúzódást.
Tűzálló időszak :A szívizomnak hosszabb a refrakter periódusa a vázizomzathoz képest. A refrakter periódus az az idő, amely alatt egy izomrost nem stimulálható, hogy egy korábbi összehúzódás után ismét összehúzódjon. Ez megakadályozza a szívizom túl gyors összehúzódását, és biztosítja a koordinált és ritmikus szívverést.
Sarcomere szerkezet :A vastag és vékony filamentumok elrendezése a szívizom szarkomérjein belül eltér a vázizométól. A szív szarkomerek szorosabban vannak összetömörítve, ami nagyobb átfedést tesz lehetővé az aktin és a miozin filamentumok között. Ez a megnövekedett átfedés növeli a szívizom-összehúzódások erejét és időtartamát.
Összefoglalva, a szívizom hosszabb ideig tartó összehúzódásai elengedhetetlenek a szív egyenletes és ritmikus pumpáló működésének fenntartásához. Az akciós potenciál platófázisa, a lassú kalciumdinamika, a hosszabb refrakter periódus és a specifikus szarkomer szerkezet hozzájárul a szívizom-összehúzódások egyedi jellemzőihez, lehetővé téve a szív hatékony és folyamatos működését egész életen át.