Mi történne, ha az abszolút refrakter periódus hossza a szívizomsejtekben azonos lenne a vázsejtekével?

Az abszolút refrakter periódus az az idő, amely alatt a szívizomsejt nem képes akciós potenciált generálni, bármilyen erős is az inger. A vázizomsejtek sokkal rövidebb abszolút refrakter periódussal rendelkeznek, mint a szívizomsejtek, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban összehúzódjanak.

Ha a szívizomsejtekben az abszolút refrakter periódus hossza a vázizomsejtekével megegyezőre nőne, több dolog történne. Először is, a pulzusszám jelentősen csökkenne, mivel a sejtek hosszabb ideig tartanak helyreállni az összehúzódások között. A csökkent pulzusszám a szervezet azon képességének csökkenéséhez vezet, hogy oxigént és tápanyagot szállít a szövetekhez és szervekhez. Ez fáradtságot, légszomjat és végül szervi elégtelenséget okozhat.

Ezenkívül a hosszabb refrakter időszak érzékenyebbé tenné a szívet az aritmiákra, amelyek kóros szívritmusok. Az aritmiák miatt a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver, ami életveszélyes lehet.

Nyilvánvaló, hogy a szívizomsejtek abszolút refrakter periódusának meghosszabbítása számos súlyos következménnyel járna a szervezetre nézve. Ez az oka annak, hogy a szív hosszabb refrakter periódusúvá fejlődött, mint a vázizomzaté, így viszonylag lassú és egyenletes ütemben húzódik össze, és alacsony az aritmiák kockázata.