Izmok:
Vázizmok:Amikor a központi idegrendszer jelet küld egy vázizomnak, az összehúzódik, ami mozgást eredményez. Például, amikor úgy dönt, hogy megmozgatja a karját, az agy idegsejtjei jeleket küldenek a kar megfelelő vázizmoinak, amelyek összehúzódnak, és a kívánt mozgást eredményezik.
Sima izmok:A szervek és az erek falában található simaizmok a központi idegrendszertől is kapnak jeleket. Összehúzódásuk vagy ellazulásuk befolyásolja a különböző szervek működését. Például az erekben lévő simaizmok összehúzódása szabályozhatja a véráramlást, míg az emésztőrendszerben történő összehúzódásuk elősegítheti az élelmiszerek emésztőrendszerben történő továbbítását.
Szívizomzat:A szívizmok, amelyek csak a szívben találhatók, jeleket kapnak az idegrendszertől, hogy szabályozzák a szívverést. Ritmikusan összehúzódnak és ellazulnak, biztosítva a vér pumpálását az egész testben.
Mirigyek:
Endokrin mirigyek:A belső elválasztású mirigyek hormonokat választanak ki közvetlenül a véráramba. Amikor az idegrendszer stimulálja, ezek a mirigyek specifikus hormonokat szabadítanak fel, amelyek az egész testben járnak, és hatással vannak a különböző célszövetekre. Például az inzulin hasnyálmirigyből történő felszabadulását az idegrendszer serkenti, ami befolyásolja a glükóz anyagcserét a szervezetben.
Exokrin mirigyek:A külső elválasztású mirigyek csatornákon vagy csöveken keresztül választanak ki anyagokat meghatározott helyekre. Amikor az idegrendszer stimulálja, a külső elválasztású mirigyek váladékot szabadítanak fel, mint például izzadság, nyál, nyálka vagy emésztőenzimek. Ezek a váladékok segítik a test különböző funkcióit, például a hőmérséklet szabályozását, a kenést, az emésztést és a kórokozók elleni védelmet.
Ezért az izmok és mirigyek fontos effektorok, amelyek reagálnak a központi idegrendszer jelzéseire, és megfelelő válaszokat produkálnak mozgás, hormonfelszabadulás vagy anyagok szekréciója formájában.