Egészség és a Betegség
Mioelektromos vezérlés az amputációs hely közelében fennmaradó izmok elektromos jeleit használja fel a végtag protézisének szabályozására. Ez lehetővé teszi az amputáltak számára, hogy saját izomösszehúzódásaikat használják a protézis mozgatásához, ami természetesebb és intuitívabb vezérlést biztosít a hagyományos kábellel hajtott protézisekhez képest. A myoelektromos vezérlőrendszerek jellemzően az izmok feletti bőrre helyezett elektródákból állnak, amelyek érzékelik és felerősítik az elektromos jeleket. Ezeket a jeleket ezután egy mikroprocesszor dolgozza fel, amely értelmezi őket, és parancsokat küld a művégtagnak.
TMR , másrészt az elveszett végtagot eredetileg az amputáció helyéhez közeli izmokba idegesítő idegek műtéti átirányításával jár. Ezáltal az amputáltak a meglévő idegpályáikat használhatják a protézis irányítására, fokozva a megtestesülés érzését és pontosabb irányítást biztosítva. A TMR segítségével az amputáltak összetettebb mozdulatokat hajthatnak végre, és természetesebb szenzoros visszajelzést tapasztalhatnak.
A myoelektromos vezérlés és a TMR kombinációja jelentősen javította a művégtagok funkcionalitását, irányítását és kényelmét. Lehetővé teszi az amputált személyek szélesebb körű mozgását, beleértve az olyan kényes feladatokat is, mint a kis tárgyak megfogása vagy a hangszereken való játék. Ezen túlmenően a TMR érzékszervi visszacsatolást, például nyomást és rezgést biztosíthat, ami javítja a felhasználó propriocepcióját és a protézis általános ellenőrzését.
A végtagprotézis-technológia ezen fejlesztései nagymértékben javították az amputáltak életminőségét, lehetővé téve számukra, hogy aktívabban vegyenek részt a napi tevékenységekben, a munkában és a sportban. Az ezeken a területeken folyó kutatás és fejlesztés továbbra is a protetikai technológia határait feszegeti, még fejlettebb és életszerűbb művégtagokat ígérve a jövőben.