Az ivartalan szaporodás folyamata a szervezettől függően változik. Egyes szervezetekben, például baktériumokban és élesztőgombákban, az ivartalan szaporodás a bináris hasadásnak nevezett folyamaton keresztül megy végbe. A bináris hasadás során a szülősejt két azonos leánysejtre osztódik. Ezután minden leánysejt növekszik és osztódik, hogy további két leánysejtet hozzon létre, és így tovább.
Más organizmusokban, például növényekben és egyes állatokban az ivartalan szaporodás a fragmentációnak nevezett folyamaton keresztül megy végbe. A feldarabolódás során az anyaszervezet több darabra bomlik, majd mindegyik darab egy új szervezetté nő.
Végül egyes szervezetekben, például a levéltetvekben és egyes rovarokban az ivartalan szaporodás a partenogenezisnek nevezett folyamaton keresztül megy végbe. A partenogenezis során a petesejtből új szervezet alakul ki anélkül, hogy spermium megtermékenyítené.
Az ivartalan szaporodás nagyon hatékony módja az élőlények szaporodásának, mivel nem szükséges két szülő közreműködése. Azonban nem tesz lehetővé akkora genetikai variációt, mint az ivaros szaporodás, ezért az ivartalan szervezetek gyakran fogékonyabbak a betegségekre és a környezeti változásokra.