Egészség és a Betegség
A vékonybél döntő szerepet játszik a fehérjék emésztésében és aminosavakra való lebontásában, amelyek aztán felszívódhatnak és felhasználhatók a szervezetben. A fehérje emésztési folyamata a vékonybélben több lépésből áll:
- Mechanikus emésztés: A vékonybél izmos falai összehúzódnak és ellazulnak, fizikailag kisebb darabokra bontva a táplálékot, megnövelve az enzimatikus hatáshoz szükséges felületet.
- Kémiai emésztés: A hasnyálmirigy proteázoknak nevezett enzimeket szabadít fel, amelyek a fehérjéket kisebb peptidekre bontják. Két fontos proteáz a tripszin és a kimotripszin. A tripszin elsősorban a vékonybél lúgos környezetében emészti fel a fehérjéket, míg a kimotripszin enyhén savas körülmények között működik a legjobban.
- Abszorpció: Miután a fehérjék peptidekre bomlanak le, a peptidázoknak nevezett enzimek tovább bontják őket, amelyeket a vékonybelet bélelő ecsetszegély sejtek termelnek. Ezek a peptidázok a peptideket egyedi aminosavakra bontják. Az aminosavak ezután a bélfalon keresztül aktívan a véráramba kerülnek.
2. Zsírok:
A vékonybél létfontosságú szerepet játszik a zsírok emésztésében és zsírsavakra és glicerinné történő lebontásában is, amelyeket a szervezet fel tud venni és felhasználni. A zsíremésztés folyamata a következő lépésekből áll:
- Emulgeálás: A zsírok vízben oldhatatlanok, ezért a zsíremésztés első lépése az emulgeálásuk. Az epehólyag epesókat bocsát ki a vékonybélbe, amelyek elősegítik a zsírok kisebb cseppekre történő lebontását, megnövelve az enzimatikus hatáshoz szükséges felületet.
- Kémiai emésztés: A hasnyálmirigy lipázoknak nevezett enzimeket szabadít fel, amelyek a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontják. A zsíremésztésben részt vevő fő lipáz a hasnyálmirigy-lipáz. Epesókkal együtt hidrolizálja a triglicerideket (az étkezési zsírok fő formáját) szabad zsírsavakká és monogliceridekké.
- Abszorpció: Miután a zsírok zsírsavakra és glicerinre bomlanak, felszívódnak a bélfalban. A zsírsavak a nyirokrendszerbe, míg a glicerin a véráramba szívódnak fel.