Egészség és a Betegség
Az orális fogamzásgátlók az ösztrogén és a progesztin szintetikus formáit tartalmazó fogamzásgátlás gyakori típusai. Ezek a hormonok úgy működnek, hogy megakadályozzák az ovulációt, megvastagítják a méhnyak nyálkahártyáját, hogy megakadályozzák a spermiumok eljutását a tojásba, és elvékonyítják a méh nyálkahártyáját, hogy megakadályozzák a beágyazódást.
Az orális fogamzásgátlókat egyes nőknél összefüggésbe hozták a depresszió megnövekedett kockázatával, de a kockázat kicsi. A JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent nagy tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az orális fogamzásgátlót szedő nők 1,3-szor nagyobb valószínűséggel szenvedtek depressziót, mint azok, akik nem szedtek orális fogamzásgátlót. A depresszió abszolút kockázata azonban továbbra is alacsony volt, az orális fogamzásgátlót szedő nők mindössze 2%-a tapasztalt depressziót.
Úgy tűnik, hogy a depresszió kockázata orális fogamzásgátlókkal a legmagasabb azoknál a nőknél, akiknek kórtörténetében depresszió szerepel, vagy akik nagy dózisú ösztrogént szednek. Fontos megjegyezni azt is, hogy az orális fogamzásgátlók kölcsönhatásba léphetnek bizonyos antidepresszánsokkal, ezért fontos, hogy az orális fogamzásgátlók szedésének megkezdése előtt beszéljen kezelőorvosával a depresszió kockázatáról.
Méhen belüli eszközök (IUD-k)
Az IUD-k kis eszközök, amelyeket a méhbe helyeznek a terhesség megakadályozására. Az IUD-k úgy működnek, hogy megakadályozzák a megtermékenyítést, vagy megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhbe.
Az IUD-t nem hozták összefüggésbe a depresszió fokozott kockázatával. Valójában egyes tanulmányok azt sugallták, hogy az IUD valóban csökkentheti a depresszió kockázatát. A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az IUD-t használó nők kisebb valószínűséggel szenvedtek depressziót, mint azok, akik más fogamzásgátlási módszereket alkalmaztak.
Az IUD-k mentális egészségre gyakorolt lehetséges előnyeiről azt gondolják, hogy az IUD-k nem tartalmaznak ösztrogént, ami összefüggésbe hozható a depresszió fokozott kockázatával. Az IUD-k állandó, alacsony dózisú progesztint is biztosítanak, amelyről kimutatták, hogy bizonyos antidepresszáns hatással bír.
Implantációs fogamzásgátlók
Az implantátumos fogamzásgátlók kicsi, vékony rudak, amelyeket a felkar bőre alá helyeznek. Az implantátumok progesztin felszabadulásával működnek, ami megakadályozza az ovulációt és megvastagítja a méhnyak nyálkahártyáját, hogy megakadályozza a spermiumok eljutását a tojásba.
Az implantátumos fogamzásgátlókat nem hozták összefüggésbe a depresszió fokozott kockázatával. Valójában néhány tanulmány azt sugallta, hogy az implantátumok valóban csökkenthetik a depresszió kockázatát. A Contraception folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az implantátumot használó nők kisebb valószínűséggel szenvedtek depressziót, mint azok, akik más fogamzásgátlási módszereket alkalmaztak.
Az implantátumok mentális egészségre gyakorolt lehetséges előnyeit annak köszönhetik, hogy az implantátumok nem tartalmaznak ösztrogént, ami összefüggésbe hozható a depresszió fokozott kockázatával. Az implantátumok állandó, alacsony dózisú progesztint is biztosítanak, amelyről kimutatták, hogy bizonyos antidepresszáns hatással bír.
Sürgősségi fogamzásgátlás (EC)
Az EC egyfajta fogamzásgátló, amelyet a védekezés nélküli szex utáni terhesség megelőzésére használnak. Az EC úgy működik, hogy késlelteti vagy megakadályozza az ovulációt, vagy megakadályozza, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódjon a méhbe.
Az EC-t nem hozták összefüggésbe a depresszió fokozott kockázatával. Néhány nő azonban átmeneti hangulati változásokat, például szorongást vagy depressziót tapasztalhat az EC bevétele után. Ezek a hangulatváltozások általában enyhék, és néhány napon belül elmúlnak.