1. Adszorpció a baktériumsejt felszínén:A cetilpiridinium pozitív töltésű (kationos), míg a baktériumsejt membránja negatív töltésű (anionos). Ez az elektrosztatikus vonzás lehetővé teszi, hogy a cetilpiridinium adszorbeálódjon a baktériumsejt felszínén.
2. A sejtmembrán megsértése:Adszorbeálódás után a cetilpiridinium megzavarja a bakteriális sejtmembrán integritását. Beilleszkedik a membránba, ami a sejttartalom kiszivárgását okozza, és megzavarja a membrán alapvető funkcióit.
3. A fehérjék és enzimek denaturálása:A cetilpiridinium képes fehérjéket és enzimeket denaturálni a baktériumsejtben. Ez a denaturáció a sejtek anyagcseréjében és szaporodásában részt vevő kulcsfontosságú enzimek inaktiválásához vezet, ami végül sejthalálhoz vezet.
4. A sejttartalom kiszivárgása:A sérült sejtmembrán elveszti a sejt belső környezetének fenntartására való képességét. Ez a sejttartalom, beleértve a létfontosságú ionokat, metabolitokat és fehérjéket, kiszivárgását eredményezi, ami tovább rontja a sejtfunkciókat és sejthalálhoz vezet.
A cetilpiridinium antibakteriális hatása mellett gombaellenes és vírusellenes tulajdonságokkal is rendelkezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a cetilpiridinium általában nem hatékony bizonyos baktériumspórák ellen, például a Clostridium nemzetségbe tartozók ellen.
Érdemes megemlíteni, hogy a cetilpiridinium pontos hatásmechanizmusa és antimikrobiális spektruma a különböző termékekben használt konkrét készítménytől és koncentrációtól függően változhat.