Egészség és a Betegség
Légúti gyulladás: Asztmában a légutak (hörgők) begyulladnak és megduzzadnak. Ezt a gyulladást különféle kiváltó okok okozzák, például allergének, irritáló anyagok vagy testmozgás. A gyulladásos folyamat során olyan anyagok szabadulnak fel, mint a hisztamin, a leukotriének és az interleukinok, amelyek a légutak kivörösödését, megduzzadását és nyálkásodást okozzák.
Légutak szűkítése: A légutak gyulladása és duzzanata a légutak szűküléséhez vezet. Ez megnehezíti a levegő be- és kiáramlását a tüdőbe. A beszűkült légutak növelik a légáramlással szembeni ellenállást, ami légzési nehézséget, zihálást és légszomjat okoz.
A légúti túlérzékenység: Az asztma másik jellemzője a légúti túlérzékenység. Ez azt jelenti, hogy a légutak intenzívebben reagálnak a triggerekre, mint az egészséges egyének. Még kisebb kiváltó okok is a légutak jelentős szűkülését okozhatják, ami asztmás rohamhoz vezethet.
Hörgőgörcs: Asztmás roham során a légutakat körülvevő izmok összehúzódnak, ami a légutak további szűkülését okozza. Ezt a jelenséget bronchospasmusnak nevezik. A bronchospasmus felerősíti az asztmával összefüggő légzési nehézséget és zihálást.
Fokozott nyálkatermelés: Az asztma azt is okozhatja, hogy a légutak felesleges váladékot termeljenek. Ez a vastag, ragadós nyálka eltömíti a légutakat, akadályozza a légáramlást, és hozzájárul a légszomjhoz és a köhögéshez.
Az asztma ezen hatásai zihálást, köhögést, mellkasi szorító érzést, légszomjat és fizikai tevékenységek végzésének nehézségeit okozhatják. Az asztma súlyossága az enyhe időszakos tünetektől a súlyos krónikus tünetekig változhat, amelyek jelentősen befolyásolják az egyén életminőségét. Az asztma megfelelő kezelése gyógyszeres kezeléssel, életmód-módosítással és a kiváltó tényezők elkerülésével kulcsfontosságú az állapot szabályozásában és az akut asztmás rohamok megelőzésében.