Egészség és a Betegség
Megnövekedett oxigénbevitel: A belélegzett sűrített levegő oxigénkoncentrációja magasabb, mint a normál levegő, ami a szervezet fokozott oxigénfelvételéhez vezethet. Ez előnyös lehet a légzőszervi betegségekben, például asztmában vagy COPD-ben szenvedők számára, akiknek nehezen jutnak elegendő oxigénhez.
Nitrogén-narkózis: Magasabb nyomáson a sűrített levegőben lévő nitrogén kábító hatású lehet a szervezetben, hasonlóan az alkohol hatásához. Ez az ítélőképesség romlását, eufóriát és a világos gondolkodás nehézségeit okozhatja. A nitrogén-narkózis különösen aggodalomra ad okot a mély mélységbe ereszkedő búvárok számára.
Oxigén toxicitás: A sűrített levegő nagy nyomású, huzamosabb ideig tartó légzése oxigénmérgezést okozhat. Ezt az állapotot görcsrohamok, izomrángások és eszméletvesztés jellemzik. Az oxigénmérgezés kockázatot jelent azon búvárok számára, akik hosszú ideig maradnak a víz alatt, vagy túl gyorsan emelkednek fel mély merülésből.
Barotrauma: Az emelkedés vagy leszállás során bekövetkező gyors nyomásváltozások barotraumát okozhatnak, ami a nyomáskülönbségek miatti szövetkárosodás. A barotrauma hatással lehet a fülekre, a melléküregekre, a tüdőre és a test más részeire.
Dekompressziós betegség (DCS): A "kanyaroknak" is nevezett DCS akkor fordul elő, amikor nitrogénbuborékok képződnek a test szöveteiben a nagy nyomásból való gyors emelkedés miatt. A DCS fájdalmat, ízületi merevséget, fáradtságot és neurológiai tüneteket okozhat. A DCS súlyos esetei életveszélyesek lehetnek.
Hipotermia: A hideg sűrített levegő belélegzése hipotermiához vezethet, különösen azoknál a búvároknál, akik hideg vízbe merülnek. Hipotermia akkor fordul elő, amikor a szervezet gyorsabban veszít hőből, mint amennyit képes előállítani.
Fontos megjegyezni, hogy a sűrített levegőt csak ellenőrzött körülmények között szabad lélegezni, például búvárkodásban vagy orvosi környezetben, ahol megfelelő biztonsági intézkedések és képzés vannak érvényben a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében.