2. Megnövekedett légzésszám: A stresszhormonok növelik a légzés sebességét és mélységét is, több oxigént juttatva a szervezetbe, és felkészítve az izmokat a cselekvésre.
3. Pupillák kitágulása: A stresszhormonok hatására a pupillák kitágulnak, így több fény jut a szembe, és javítja a látást gyenge fényviszonyok mellett.
4. Izzadás: A stresszhormonok serkentik a verejtékmirigyeket, ami izzadáshoz vezet. Ez segít lehűteni a testet, és megakadályozza a túlmelegedést a „harcolj vagy menekülj” reakció során.
5. Fokozott izomfeszültség: A stresszhormonok hatására az izmok megfeszülnek, extra erőt adnak a szervezetnek, és felkészítik a fizikai aktivitásra.
6. Csökkent emésztés: A stresszhormonok eltérítik a véráramlást az emésztőrendszertől a „harcolj vagy menekülj” válaszhoz szükséges izmok és szervek felé. Ez csökkent emésztési és gyomorpanaszokhoz vezethet.
7. Emelkedett vércukorszint: A stresszhormonok glükóz felszabadulását idézik elő a véráramba, energiával látva el a szervezetet a „harcolj vagy menekülj” válaszreakcióhoz.
8. Fokozott éberség és összpontosítás: A stresszhormonok fokozhatják a mentális fókuszt és az éberséget, segítve az egyént abban, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a stresszorokra.
9. Csökkent immunitás: A krónikus stressz elnyomhatja az immunrendszert, így az egyén fogékonyabbá válik a fertőzésekre és betegségekre.
10. A szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázatának növekedése: A stresszhormonoknak való hosszú távú expozíció növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát, a szívet és az ereket terhelő terhelés miatt.