1. Hirtelen fellépés:A valódi rohamoknak jellemzően felhalmozódása és figyelmeztető jelei vannak, míg a hamisított rohamok hirtelen, előkészítő tünetek nélkül kezdődhetnek.
2. Konzisztencia:A hamis rohamok megjelenése általában egységes, míg a valódi rohamok jellemzői eltérőek lehetnek.
3. Sérülések hiánya:Valódi roham után az egyéneknél gyakran vannak sérülés jelei, például zúzódások vagy megharapott nyelv, amelyek hiányozhatnak a hamis rohamoknál.
4. Szemmozgások:A hamisítók részben nyitva tarthatják a szemüket, vagy szemkontaktusba léphetnek a roham alatt, míg a valódi rohamokat átélőknek általában merev, felfelé néző vagy forgó tekintetük van.
5. Időtartam:A valódi rohamok általában 1-3 percig tartanak, míg a hamis rohamok hosszabb ideig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a megjelenésben bármiféle változás következne be.
6. Interakció:A hamisítók bizonyos fokú kontrollt tanúsíthatnak, például reagálhatnak külső ingerekre vagy megváltoztathatják a pozíciót a roham során.
7. Memóriahiány:Valódi rohamot követően az egyének posztiktális zavartságot vagy emlékezetkiesést tapasztalhatnak, ami hamis epizódokban nem biztos, hogy jelen van.
8. Érzelmi tényezők:Ezek a színlelt rohamok drámai vagy eltúlzott érzelmeket mutathatnak a roham előtt, alatt és után.
9. Nincs kórelőzmény:Ha egy személynek dokumentált kórtörténete van görcsrohamokról, és megfelelő orvosi ellátás alatt áll, a rohamai valószínűleg valódiak.
10. A válaszkészség hiánya:A valódi rohamok során az egyének nem reagálnak és nehezen felébreszthetők, míg a színlelők reagálhatnak, ha valaki megpróbálja felkelteni őket.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a mutatók nem véglegesek, és nehéz lehet megállapítani, hogy a roham hamis-e vagy sem. Ha azt gyanítja, hogy valaki rohamot színlel, mindig helyezze előtérbe a biztonságát, és kérjen orvosi tanácsot, mielőtt bármilyen következtetést levonna. Az egészségügyi szakemberek diagnosztikai teszteket végezhetnek a valódi és a hamis rohamok pontos megkülönböztetésére.