Fizikai válaszok:
*Félelem:Harcolj vagy menekülj válasz; Gyors szívverés, fokozott légzés, kitágult pupillák, izzadás, izomfeszülés, libabőr.
*Düh:Agresszív vagy védekező válasz; Megnövekedett pulzusszám, emelkedett vérnyomás, kipirosodott arc, feszült izmok, ökölbe szorított ököl, összeszűkült szemek.
Mentális válaszok:
*Félelem:szorongás, rettegés, veszély, kiszolgáltatottság érzése; elkerülő vagy menekülő viselkedéshez vezethet az észlelt fenyegetés minimalizálása érdekében.
*Düh:harag, neheztelés, felháborodás, árulás érzése; megtorló vagy konfrontáló viselkedéshez vezethet, válaszul a vélt sértésre vagy helytelenségre.
Kognitív hatások:
*Félelem:Fokozott veszélyérzet, beszűkült fókusz az észlelt fenyegetettségre, az érzelmi túlterheltség miatti döntéshozatali képesség romlása.
*Düh:Csökkent gátlások, fokozott impulzivitás, torz helyzetérzékelés, gondolatok racionalizálásának nehézségei.
Viselkedési minták:
*Félelem:Visszahúzódás, lefagyás, biztonság keresése, óvatos megközelítés, megbékélés vagy önvédelmi stratégiák.
*Düh:Színészkedés, agresszió, verbális kitörések, konfrontáció, megtorlás keresése vagy ellenségeskedés kifejezése.
Ezek a különbségek illusztrálják a félelem és a düh, mint érzelmi reakciók sajátos természetét. Míg mindkét érzelem aktiválja a test stresszválaszát, a félelem szorosabban kapcsolódik az önvédelemhez és a túlélési ösztönökhöz, míg a düh az önérvényesítőbb és konfrontatívabb reakciókhoz kapcsolódik. Az egyéni tapasztalatok, a tanult viselkedések és az érzelmi szabályozási készségek tovább befolyásolhatják, hogy ezek az érzelmek hogyan jelennek meg a különböző helyzetekben.