Ahogy a Föld a Nap körül kering, a bolygó különböző féltekéi a Nap felé vagy attól távolodnak. Amikor az északi félteke a Nap felé billen, több közvetlen napfényt kap, ami hosszabb nappalokat és rövidebb éjszakákat eredményez. Ez az északi féltekén nyáron történik.
Ezzel szemben, amikor az északi félteke elhajlik a Naptól, kevesebb közvetlen napfény éri, ami rövidebb nappalokhoz és hosszabb éjszakákhoz vezet. Ez az északi féltekén télen fordul elő.
Az ellenkező hatás a déli féltekén történik. Amikor az északi félteke a Nap felé billen, a déli félteke elhajlik tőle, és rövidebb nappalokat és hosszabb éjszakákat tapasztal. Ez megfelel a déli félteke telének.
A nappal és az éjszaka hossza is változik a szélességi fokonként, a legjelentősebb eltérések a pólusok közelében, magasabb szélességi körökön jelentkeznek. Az Egyenlítőnél a nappal és az éjszaka hossza viszonylag egyenletes marad egész évben, mivel a Nap közvetlen sugarai folyamatosan megvilágítják a régiót.
A pólusoknál szélsőségesebb a szórás. Nyáron a Nap hosszabb ideig látható marad, ami hosszú napokat eredményez, amelyek több hétig is eltarthatnak. Ezzel szemben télen a Nap hosszú ideig a horizont alatt marad, ami hosszú éjszakákat okoz, amelyek több hétig vagy akár hónapokig is eltarthatnak.
A nappal és éjszaka változó hossza, valamint az évszakos váltások alapvető tényezők, amelyek hatással vannak az éghajlatra, az időjárási mintázatokra és a Föld élőlényeinek mindennapi életére.