Egészség és a Betegség
Társadalmi és gazdasági tényezők: A gazdasági nehézségek, a magas szintű munkanélküliség és az erőforrásokért folytatott verseny bűnbakképzéshez és haraghoz vezethet a bevándorlók és más kisebbségi csoportok iránt. A munkahelyek eltolódásától, az alacsonyabb bérektől és a közszolgáltatásokra nehezedő fokozott nyomástól való félelem a kívülállókkal szembeni ellenséges környezet kialakulását idézheti elő.
Politikai és történelmi tényezők: A történelmi konfliktusok, területi viták és erőszakos esetek állandósíthatják a neheztelés és a bizalmatlanság érzését az emberek különböző csoportjai között. A politikai vezetők vagy mozgalmak ezeket az érzelmeket saját céljaikra használhatják fel, bevándorlókat vagy kisebbségi csoportokat használva bűnbakként, hogy eltereljék a figyelmet a hazai problémákról vagy előmozdítsák a nacionalista napirendet.
Érzékelt kulturális és vallási különbségek: Negatív sztereotípiák és előítéletek keletkezhetnek a kulturális, vallási, nyelvi vagy etnikai hovatartozásban észlelt különbségek alapján. A szokások, hagyományok és hiedelemrendszerek különbségei a saját életmódjukat fenyegetőnek tekinthetők, ami félelemhez és ellenségeskedéshez vezet a kívülállókkal szemben.
A kapcsolatfelvétel és az interakció hiánya: A különböző csoportok közötti értelmes érintkezés és interakció korlátozott lehetőségei állandósíthatják a negatív sztereotípiákat és tévképzeteket. A más kultúrákkal és nézőpontokkal való érintkezés hiánya megakadályozhatja a megértést és az empátiát, ami hozzájárul az idegengyűlölet kialakulásához.
Közösségi és médiabefolyás: A média és a közösségi média bizonyos formái hozzájárulhatnak az elfogult vagy pontatlan információk terjesztéséhez, megerősítve a negatív sztereotípiákat és állandósítva az idegengyűlölő érzelmeket. A szenzációs és polarizáló tartalmakat előnyben részesítő algoritmusok tovább mélyíthetik az egyéneket a már meglévő elfogultságukban, és korlátozhatják a különféle nézőpontoknak való kitettségüket.
Félelem az ismeretlentől: Az idegengyűlölet a bevándorlásnak a társadalom kultúrájára, értékeire és életmódjára gyakorolt hatásával kapcsolatos félelemből és bizonytalanságból fakadhat. A más kultúrák ismeretének hiánya negatív általánosításokhoz vezethet, és a kívülállókat a status quo fenyegetésének tekintik.
Fontos megjegyezni, hogy az idegengyűlölet nem természetes vagy elkerülhetetlen válasz a különbségekre vagy a sokféleségre. Ez egy tanult viselkedés, amelyet különféle társadalmi, politikai, gazdasági és pszichológiai tényezők befolyásolhatnak. Az idegengyűlölet kezelése sokrétű megközelítést igényel, amely magában foglalja az oktatást, a párbeszédet, a befogadást és az egyenlőséget előmozdító politikákat, valamint a mögöttes társadalmi és gazdasági problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseket.