1. Megzavart alvási architektúra:Az alkohol megzavarhatja a normál alvás-ébrenlét ciklust, ami töredezett alváshoz és fokozott ébrenléthez vezethet éjszaka. Ez a zavar fogékonyabbá teheti az egyéneket az alvajárás epizódjaira.
2. Csökkentett izgalomküszöb:Az alkohol elnyomhatja az agyi aktivitást és csökkentheti az alvásból eredő izgalom küszöbét. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos befolyásoltság alatt álló egyének könnyebben válthatnak át az alvásból az ébrenlétbe, így nagyobb az alvajárási epizódok valószínűsége.
3. Károsodott kognitív funkció:Az alkohol károsíthatja a kognitív funkciókat, beleértve a memóriát, az ítélőképességet és a döntéshozatali képességeket. Ez a károsodás befolyásolhatja az egyén azon képességét, hogy felismerje és megfelelően reagáljon a környezeti jelzésekre alvás közben, növelve az alvajárási epizódok kockázatát.
4. Fokozott REM-alvás:Az alkohol a REM-alvás fokozódásához vezethet, amely az alvás leggyakrabban az álmodással kapcsolatos szakasza. A REM alvást fokozott agyi aktivitás és izombénulás jellemzi, ami hozzájárulhat alvajárási epizódok kialakulásához, ha az egyén ebben a szakaszban részben eszméleténél lesz.
5. Kölcsönhatás az altatókkal:Ha az altatót szedő egyének alkoholt is fogyasztanak, a kombináció szinergikus hatást fejthet ki, és növelheti az alvajárási epizódok kockázatát. Az alkohol megváltoztathatja az altatók anyagcseréjét és hatékonyságát, ami kiszámíthatatlan hatással lehet az alvási szokásokra.
Fontos megjegyezni, hogy az alkoholnak az alvajárásra gyakorolt hatása egyénenként eltérő lehet, és nem mindenki tapasztal alvajárást, aki alkoholt iszik. Azok számára azonban, akiknek kórtörténetében alvajárás vagy alvászavarok fordultak elő, általában ajánlott elkerülni vagy korlátozni az alkoholfogyasztást lefekvés előtt, hogy csökkentsék az alvajárási epizódok kockázatát.