Itt van egy leegyszerűsített áttekintés a cirkadián ritmus mögött meghúzódó biológiai folyamatról:
1. Óra gének :A cirkadián órát főként egy óragének vezérlik, amelyek órafehérjéket kódolnak. Ezek a gének közé tartoznak a központi óragének, mint például a Clock, Bmal1, Per1, Per2, Cry1 és Cry2.
2. Átírás-fordítás visszacsatolási hurok :Az óragének egy transzkripciós-transzlációs visszacsatolási hurokban vesznek részt, amely szabályozza saját expressziójukat. A Clock és a Bmal1 fehérjék dimerizálódnak és aktiválják a Per és Cry gének transzkripcióját. A PER és CRY fehérjék felhalmozódnak a citoplazmában, és fokozatosan transzlokálódnak a sejtmagba. A sejtmagban gátolják a Clock-Bmal1 aktivitást, ezáltal elnyomják saját transzkripciójukat. Ez a negatív visszacsatolási hurok az óragén expressziójának ritmikus oszcillációját generálja.
3. Fordítás utáni módosítások :A poszttranszlációs módosítások, mint például a foszforiláció és az ubiquitináció, döntő szerepet játszanak az órafehérje stabilitásának, aktivitásának és kölcsönhatásainak szabályozásában. Ezek a módosítások finomhangolják a cirkadián óra ritmusát és a környezeti jelzésekre adott válaszát.
4. Fénybevitel és szinkronizálás :A cirkadián óra szinkronban van a külső környezettel, különösen a fény-sötét ciklussal, az emlősök elsődleges fényérzékeny szerkezetén, a retinán keresztül. A fotopigmenteket (melanopszin) tartalmazó speciális retina ganglionsejtek fényjeleket továbbítanak a hipotalamuszban található suprachiasmaticus nucleus (SCN) felé. Az SCN központi cirkadián pacemakerként szolgál, és szinkronizálja a perifériás órákat az egész testben.
5. Kimeneti utak és élettani szabályozás :A cirkadián óra a fiziológiai folyamatok széles skáláját szabályozza olyan kimeneti útvonalakon keresztül, amelyek magukban foglalják a génexpressziót, a hormonfelszabadulást és az idegi jelátvitelt. Szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusokat, a testhőmérséklet-ingadozásokat, az anyagcsere-funkciókat, a hormontermelést és sok más ritmikus folyamatot.
6. Perifériás órák :Az SCN központi óráján kívül a legtöbb perifériás szövetnek és szervnek saját cirkadián órája van. Ezek a perifériás órák szinkronban vannak a központi órával, de szövetspecifikus ritmusokat is mutathatnak, amelyeket helyi jelzések vezérelnek, beleértve a hőmérséklet-változásokat és a tápanyagok elérhetőségét.
A cirkadián óra bonyolult molekuláris mechanizmusaival és a külső jelekhez való szinkronizálásával lehetővé teszi az organizmusok számára, hogy előre jelezzék és alkalmazkodjanak a napi környezeti változásokhoz, optimalizálják a fiziológiai folyamatokat, és fenntartsák az általános homeosztázist és jólétet.