Mi a türelmes erő?

A beteg ereje az egyén fizikai képességeit méri a funkcionális állapot meghatározása céljából. Általában a páciens napi tevékenységek végzésére való képességének felmérésére és a funkcionális függetlenség fenntartására vagy javítására irányuló stratégiák kidolgozására használják.

A páciens erejét általában egészségügyi szakember, például fizikoterapeuta vagy foglalkozási terapeuta értékeli, különféle módszerek és eszközök segítségével, néhány példa:

1. Manuális izomteszt (MMT) :Ez azt jelenti, hogy a terapeuta manuálisan alkalmaz ellenállást egy adott izomcsoporton, miközben a páciens megpróbál az ellenállás ellen mozogni. A terapeuta osztályozást ad a páciens azon képessége alapján, hogy képes-e mozgatni az izmot az ellenállással szemben.

2. dinamométer: A markolat erejét mérő kézi eszköz, amely betekintést nyújt a felsőtest teljes erejébe.

3. Funkcionális szilárdsági tesztek: Ezek azt mérik fel, hogy a beteg képes-e olyan funkcionális mozgásokat végrehajtani, mint például ülő helyzetből állni, lépcsőn mászni vagy tárgyakat felemelni.

4. A mindennapi életvitel (ADL) értékelése: Ez értékeli a páciens azon képességét, hogy elvégezze a mindennapi feladatokat, mint például az öltözködés, a fürdés vagy az ételkészítés, ami betekintést nyújthat a funkcionális erőbe.

5. Időzített fel és megy (TUG) Teszt:azt az időt méri, amely alatt egy személy feláll a székről, megtesz egy kis távolságot, megfordul, visszamegy, és újra leül. Ez a teszt a funkcionális mobilitást értékeli, és felhasználható a páciens erejének értékelésére.

A páciens erősségeinek és korlátainak meghatározásával az egészségügyi szakemberek megfelelő beavatkozásokat hozhatnak létre a funkcionális állapot és a függetlenség javítása érdekében. Erősítő gyakorlatok, mozgást segítő eszközök és adaptív stratégiák javasolhatók a páciens erejének és általános jólétének javítására.