A Treppe-effektus mögött meghúzódó pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek, de úgy gondolják, hogy több tényezőt is magában foglalnak:
1. Kalciumérzékenység :A kalciumionok döntő szerepet játszanak az izomösszehúzódásban, mivel troponinhoz kötődnek és beindítják a csúszó filamentum mechanizmusát. Az izomösszehúzódás kezdeti fázisában a myofilamentumok kalciumérzékenysége alacsony, ami azt jelenti, hogy több kalciumra van szükség ugyanazon erő előállításához. Az egymást követő ingerek alkalmazásakor a kalcium felhalmozódik a szarkoplazmatikus retikulumban, növelve a kalcium hozzáférhetőségét a troponinhoz való kötődéshez, ami fokozott összehúzódási erőhöz vezet.
2. Hídközi formáció :A Treppe-effektus az aktin és a miozin filamentumok között létrejövő kereszthidak megnövekedett számának is tulajdonítható. Ismételt stimulációval több miozinfej képes aktinhoz kötődni, ami több kereszthidat és fokozott erőtermelést eredményez.
3. Izommerevség :A Treppe-effektus részben az izommerevség változásával magyarázható. Ahogy az izom összehúzódik, az izom merevsége növekszik az aktin és a miozin filamentumok közötti fokozott átfedés miatt. Ez a megnövekedett merevség fokozza az izom erőgeneráló képességét.
4. Metabolikus tényezők :A Treppe-hatás olyan metabolikus tényezőket is magában foglalhat, mint az ATP elérhetőségének növekedése és a glikogén lebomlása glükóz-6-foszfát előállítására, amely energiaforrásként szolgálhat az izomösszehúzódáshoz.
Fontos megjegyezni, hogy a Treppe-effektus átmeneti, és általában néhány összehúzódás után fennsík marad. Ahogy a fáradtság jelentkezik, az összehúzódás ereje csökkenhet, ellensúlyozva a Treppe-effektust.
Összefoglalva, a Treppe-hatást olyan tényezők kombinációja okozza, mint például a megnövekedett kalciumérzékenység, a fokozott kereszthídképzés, az izommerevség és az anyagcsere-változások, amelyek mindegyike hozzájárul az izomösszehúzódás erejének az egymást követő ingerek hatására.