Az endokrin rendszer a következő mirigyekből áll:
* Alapalapi mirigy: Az agyalapi mirigyet gyakran az endokrin rendszer "főmirigyének" nevezik. Hormonokat szabadít fel, amelyek szabályozzák más endokrin mirigyek tevékenységét.
* Pajzsmirigy: A pajzsmirigy hormonokat bocsát ki, amelyek szabályozzák az anyagcserét.
* Mellékpajzsmirigyek: A mellékpajzsmirigyek hormonokat szabadítanak fel, amelyek szabályozzák a vér kalciumszintjét.
* Mellékvese: A mellékvesék hormonokat szabadítanak fel, amelyek segítenek a szervezetnek reagálni a stresszre.
* Hasnyálmirigy: A hasnyálmirigy hormonokat termel, amelyek szabályozzák a vércukorszintet.
* Ivarmirigyek: Az ivarmirigyek (nőstényeknél a petefészkek, férfiaknál a herék) hormonokat bocsátanak ki, amelyek szabályozzák a szaporodást.
Az endokrin rendszer működése:
Az endokrin rendszer úgy működik, hogy hormonokat szabadít fel a véráramba. Ezek a hormonok azután a célsejtekhez jutnak el a szervezetben, ahol a receptorokhoz kötődnek, és választ váltanak ki. Például a hasnyálmirigy által kibocsátott inzulin hormon a máj, a vázizom és a zsírszövet sejtjeinek receptoraihoz kötődik, és ezáltal glükózt vesz fel a vérből.
Az endokrin rendszer elengedhetetlen a homeosztázis fenntartásához:
A homeosztázis a szervezet azon képessége, hogy a külső környezet változásai ellenére stabil belső környezetet tartson fenn. Az endokrin rendszer különféle folyamatok szabályozásával segít fenntartani a homeosztázist, például a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a vércukorszintet.
Az endokrin rendszer rendellenességei:
Az endokrin rendszer zavarai akkor fordulhatnak elő, ha egy adott hormon túl sok vagy túl kevés. Ezek a rendellenességek a tünetek széles skáláját okozhatják, az érintett hormontól függően. Néhány gyakori endokrin rendellenesség közé tartozik a cukorbetegség, a pajzsmirigy-betegség és a Cushing-szindróma.