1. Elősebb anyai életkor: A nők életkorának előrehaladtával nő a placenta meszesedésének kockázata. Ennek az az oka, hogy az öregedéssel kapcsolatos hormonális és érrendszeri változások befolyásolhatják a kalcium anyagcseréjét és a placentában történő lerakódását.
2. Többszörös terhesség: Azok a nők, akiknek többes terhességük volt, nagyobb valószínűséggel tapasztalják a placenta meszesedését. Ennek pontos okai nem teljesen világosak, de összefügghetnek a méh környezetében és a méhlepény szerkezetében bekövetkezett halmozott változásokkal.
3. Plecentalis elégtelenség: A méhlepény nem megfelelő véráramlása placenta ischaemiát okozhat, ami a kalcium sók lerakódását idézheti elő. A méhlepény-elégtelenség olyan állapotokból eredhet, mint a preeclampsia, a terhességi magas vérnyomás vagy az anyai érrendszeri betegségek.
4. Fertőzés és gyulladás: A terhesség alatti fertőzések vagy gyulladásos állapotok fokozott placenta meszesedéssel járnak. Úgy gondolják, hogy ez a gyulladásos mediátorok felszabadulásának köszönhető, amelyek megzavarják a placentában a normális sejtfolyamatokat.
5. Az anya egészségi állapota: Bizonyos anyai egészségi állapotok, mint például a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség és az autoimmun betegségek, összefüggésbe hozhatók a placenta meszesedésének magasabb kockázatával. Ezek az állapotok befolyásolhatják az anya általános egészségét, és hatással lehetnek a placenta funkciójára és az anyagcserére.
6. Genetikai tényezők: Mind az anyai, mind a magzati genomban előforduló genetikai eltérések szerepet játszhatnak a placenta meszesedésében. Egyes tanulmányok összefüggést feltételeztek a specifikus genetikai polimorfizmusok és a meszesedés mértéke között.
7. Környezeti tényezők: A környezeti toxinoknak, szennyező anyagoknak vagy bizonyos gyógyszereknek való kitettség szintén hozzájárulhat a placenta meszesedéséhez. A környezeti tényezők hatásának teljes megértéséhez azonban további kutatásokra van szükség.
Fontos megjegyezni, hogy a placenta meszesedése jellemzően fokozatos folyamat, amely a terhesség későbbi szakaszában következik be. Az esetek többségében az enyhe meszesedés nem ad okot komoly aggodalomra, és nem feltétlenül jelez semmilyen káros kimenetelt. Azonban a méhlepény elégtelenségével járó súlyos meszesedés kihatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére, és szoros megfigyelést vagy beavatkozást igényelhet a terhesség egészségének biztosítása érdekében.