1. Hipertónia (magas vérnyomás):A krónikus magas vérnyomás megterhelheti a szívet és gyengítheti pumpáló képességét. Ez szívelégtelenségnek nevezett állapothoz vezethet, amelyben a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért. A szívelégtelenség folyadék felhalmozódását okozhatja a tüdőben, ezt az állapotot tüdőödémának nevezik. A tüdőben lévő folyadék megnehezítheti a légzést, és légszomjat, zihálást és köhögést okozhat.
2. Hipotenzió (alacsony vérnyomás):Súlyos alacsony vérnyomás esetén, mint például hipotenzió, előfordulhat, hogy a szervezet nem jut elegendő vérrel a létfontosságú szervekhez, beleértve a tüdőt is. Ez a tüdő oxigénellátásának csökkenéséhez vezethet, és szédülést, szédülést és légszomjat okozhat.
3. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek:A magas vérnyomás kezelésére használt egyes gyógyszerek, mint például a béta-blokkolók és a vízhajtók, mellékhatásokkal járhatnak, amelyek hatással vannak a légzőrendszerre. Néhány béta-blokkolót szedő ember asztmaszerű tüneteket tapasztalhat, beleértve a zihálást és a légszomjat. A vízhajtók kiszáradást okozhatnak, ami a légutak kiszáradásához és a légzés megnehezítéséhez vezethet.
4. Magas vérnyomás és légúti betegségek:A magas vérnyomás ismert kockázati tényező bizonyos légzőszervi betegségek, köztük a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az alvási apnoe kialakulásában. A COPD a tüdőbetegségek egy csoportja, amely magában foglalja a krónikus hörghurutot és az emfizémát, és súlyosbíthatja a magas vérnyomást. Az alvási apnoe olyan állapot, amelyben egy személy légzési szüneteket tapasztal alvás közben, és ez összefüggésbe hozható a magas vérnyomással.
5. Pulmonális hipertónia:Ez a magas vérnyomástól különálló állapot. A tüdő artériáiban fellépő magas vérnyomásra utal. Légszomjat, fáradtságot, mellkasi fájdalmat okozhat, és súlyos esetekben jobb szívelégtelenséghez is vezethet.