Milyen EGFR mutációk vannak benne?

A tüdőrákban többféle EGFR-mutáció létezik, és itt van néhány gyakori:

Exon 19 törlések: Ezek a leggyakoribb EGFR-mutációk a tüdőrákban. Ezek magukban foglalják az EGFR gén egy kis részének delécióját a 19-es exonban, ami egy csonkolt EGFR fehérje termelődéséhez vezet, amely konstitutívan aktív.

L858R pontmutáció: Ez egy másik gyakori EGFR mutáció, amely az EGFR gén 21. exonjában fordul elő. Ez egyetlen nukleotid változást tartalmaz, ami a leucin argininnel való helyettesítését eredményezi az EGFR fehérje 858. pozíciójában. Ez a mutáció az EGFR konstitutív aktiválásához is vezet.

T790M pontmutáció: A T790M mutáció az EGFR gén 20-as exonjában fordul elő, és gyakran az első generációs EGFR tirozin kináz gátlókkal (TKI-k), például a gefitinibbel (Iressa) vagy az erlotinibbel (Tarceva) szembeni rezisztencia mechanizmusaként keletkezik. Az EGFR fehérje 790. pozíciójában treonin-metionin szubsztitúcióhoz vezet, ami csökkenti a TKI-k kötődési affinitását az EGFR-hez, és lehetővé teszi a rákos sejtek számára, hogy megkerüljék a gátlást.

Egyéb Exon 20 beillesztések: A T790M mutáción kívül vannak más kevésbé gyakori exon 20 inszerciók is, amelyek szintén rezisztenciát adhatnak az EGFR TKI-kkal szemben. Ezek az inszerciók jellemzően egy vagy több aminosav beépítését foglalják magukban az EGFR fehérjébe, ami konformációs változásokhoz vezet, amelyek befolyásolják a TKI-kötést.

Exon 21 L861Q pontmutáció: Ez a mutáció kevésbé gyakori, mint a 19-es exon deléciói vagy az L858R pontmutációk, de EGFR aktivációhoz és tüdőrák kialakulásához is vezethet. Ez egyetlen nukleotid változást tartalmaz, ami a leucin glutaminnal való helyettesítését eredményezi az EGFR fehérje 861. pozíciójában.

Fontos megjegyezni, hogy a specifikus EGFR-mutációk jelenléte hatással lehet a tüdőrák kezelésével kapcsolatos döntésekre, mivel rendelkezésre állnak az EGFR TKI-ként ismert célzott terápiák a mutált EGFR aktivitásának gátlására és potenciálisan lelassíthatják a tumor növekedését. Az EGFR-mutáció típusa szintén befolyásolhatja a specifikus TKI kiválasztását és a kezeléssel szembeni rezisztencia kialakulásának valószínűségét idővel.