A DCD-t jellemzően gyermekkorban diagnosztizálják, és súlyossága az enyhétől a súlyosig terjedhet. A DCD-s gyermekeknek nehézségei lehetnek az olyan tevékenységek során, mint a séta, futás, ugrás, labdafogás és írás. A szociális interakciókkal is gondjaik lehetnek, mivel ügyetlenek lehetnek, és nehezen tudnak részt venni a sportban és más tevékenységekben.
A DCD pontos oka nem ismert, de feltételezik, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. Gyakran társul más állapotokhoz, például ADHD-hez, autizmus spektrumzavarhoz és diszlexiához.
A DCD nem gyógyítható, de a korai beavatkozás segíthet a tünetek és az eredmények javításában. A kezelés jellemzően foglalkozási terápiát, fizikoterápiát és logopédiai terápiát foglal magában. Egyes gyermekek számára előnyös lehet a kapcsolódó állapotok, például az ADHD vagy a szorongás kezelésére szolgáló gyógyszeres kezelés is.
A korai beavatkozással és támogatással a DCD-ben szenvedő gyermekek megtanulhatják kezelni a tüneteiket, és kifejleszthetik azokat a készségeket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek az iskolában és az életben.