Egészség és a Betegség
- Mutációk:a genetikai variáció végső forrása; lehet spontán, vagy olyan környezeti tényezők, mint a sugárzás vagy a vegyszerek okozhatják.
- Gene Flow:allélok átvitele a populációk között; előfordulhat vándorlás, pollen vagy magvak szétszóródása révén.
- Genetic Drift:az allélgyakoriság véletlenszerű ingadozása véletlen események miatt; akkor fordulhat elő, amikor kis számú egyed kolonizál egy új területet (alapító hatás), vagy ha egy populáció szűk keresztmetszetet tapasztal.
- Nem véletlenszerű párosodás:akkor fordul elő, amikor az egyedek asszortatív (azaz hasonló fenotípusok párosodnak) vagy disasszortatív módon (azaz különböző fenotípusok párosodnak). Megváltoztathatja az allélgyakoriságot, és evolúcióhoz vezethet
2) Természetes szelekció.
- A genetikai variációra hat, előnyben részesítve azokat az allélokat, amelyek növelik az egyed túlélési és szaporodási esélyét egy adott környezetben.
- Alkalmazkodáshoz vezethet:olyan tulajdonságok kialakulása, amelyek révén az élőlények jobban illeszkednek a környezetükhöz.
- Különböző típusok:
- Stabilizáló:az átlagos fenotípusoknak kedvez
- Irányított:egy szélsőséges fenotípust részesít előnyben
- Bomlasztó:mindkét szélsőséges fenotípusnak kedvez
3) Környezeti tényezők:
- Abiotikus tényezők:a környezet nem élő összetevői, mint a hőmérséklet, csapadék, napfény, pH és az erőforrások elérhetősége.
- Biotikus tényezők:a környezet élő összetevői, mint például a ragadozók, a zsákmány, a versenytársak, a kórokozók és a kölcsönös fajok.
- Zavarok:olyan események, amelyek megzavarják az ökoszisztémát; lehet természetes (pl. tűz, árvíz, vulkánkitörés) vagy antropogén (pl. szennyezés, erdőirtás).
- A környezeti változások befolyásolhatják a populáció méretét, szerkezetét és dinamikáját.
4) Népesség mérete
- Befolyásolja a genetikai variációt, mivel a kisebb populációk nagyobb valószínűséggel tapasztalnak genetikai sodródást és elveszítik a genetikai sokféleséget.
- Befolyásolhatja a lakosság környezeti változásokkal és kihalással szembeni sebezhetőségét.
- A kisebb populációk kevésbé ellenállóak lehetnek a környezeti ingadozásokkal szemben, míg a nagyobb populációk stabilabbak és jobban bírják a zavarást.
- Befolyásolja a népesség dinamikáját és növekedési ütemét.
5) Népsűrűség:
- Az egyedek száma egységnyi területre vagy térfogatra vonatkoztatva; befolyásolja az egyének közötti interakciókat és az erőforrásokért folytatott versenyt.
- A nagy sűrűség fokozhatja a versenyt és a betegségek átvitelét, potenciálisan csökkentve a népesség növekedését és túlélését.
6) Életkori struktúra:
- A különböző korcsoportokba tartozó egyedek populáción belüli arányára utal. Fontos, mert a különböző korcsoportok eltérő igényekkel rendelkeznek, és eltérő módon járulhatnak hozzá a népesség dinamikájához.
- Befolyásolhatja a népesség növekedését, a stabilitást és a környezeti változásokkal szembeni sebezhetőséget. A ferde korstruktúrájú populációk kevésbé ellenállóak, és nehezen tudnak kilábalni a zavarokból.
7) Nemek aránya:
- Befolyásolja a szaporodási sikert, és hatással lehet a népesség növekedésére és dinamikájára.
- A kiegyensúlyozott ivararánytól való eltérések megváltoztathatják a párzási lehetőségeket, a versengést és a szaporodási stratégiákat, ami potenciálisan kihat az általános populációszerkezetre.
8) Földrajzi tartomány:
- Annak a területnek a kiterjedése, amelyen a lakosság eloszlik.
- Befolyásolja a genetikai variációt és az alkalmazkodást, mivel a tartomány különböző részein eltérő környezeti feltételek lehetnek.
- Előfordulhat, hogy a töredezett populációk csökkent genetikai sokféleséggel rendelkeznek, és fokozottan érzékenyek a környezeti változásokra.
9) Népességi kölcsönhatások:
- Inter-specifikus kölcsönhatások:különböző fajok közötti interakciók, beleértve a versengést, a ragadozást, a parazitizmust, a kölcsönösséget és a kommenzalizmust. Befolyásolhatja a populáció méretét, eloszlását és dinamikáját.
- Intraspecifikus kölcsönhatások:az azonos fajhoz tartozó egyedek közötti interakciók, beleértve az együttműködést, a versengést, a territorialitást és a rokonszelekciót. Befolyásolhatja a társadalmi viselkedést, az erőforrás-felhasználást és a népesség szerkezetét.
Összefoglalva, számos tényező befolyásolhatja a populációkat. Ezek a tényezők kölcsönhatásba lépnek egymással, és a változó környezeti feltételekre és ökológiai kölcsönhatásokra reagálva alakítják a populáció jellemzőit, dinamikáját és ellenálló képességét.