1. Nyelési zavar: Az idegrendszer szabályozza a nyelésben részt vevő izmokat. Ideges bemenet nélkül az izmok nem tudnának koordinálni, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az étel vagy folyadék lenyelését. Ez alultápláltsághoz és kiszáradáshoz vezethet.
2. A perisztaltika hiánya: A perisztaltika olyan ritmikus izomösszehúzódások, amelyek az élelmiszert az emésztőrendszeren keresztül hajtják. Ideges jelzések nélkül a perisztaltika leállna, ami a nyelőcsőben, a gyomorban és a belekben az élelmiszer stagnálásához vezetne. Ez kellemetlen érzést, hasi puffadást és székrekedést okozhat.
3. Az emésztőnedvek csökkent szekréciója: Az idegrendszer szabályozza az emésztőenzimek és hormonok, például a gasztrin, a pepszin és az epe kiválasztását. Ideges stimuláció nélkül ezeknek az anyagoknak a termelése és felszabadulása károsodna. Ez befolyásolná a tápanyagok lebomlását és felszívódását az élelmiszerből.
4. A bélkontroll elvesztése: Az idegrendszer irányítja azokat az izmokat, amelyek szabályozzák az anális záróizom nyitását és zárását. Ideges beavatkozás nélkül az egyének elveszítenék a székletürítés feletti kontrollt, ami inkontinenciához vezet.
5. A véráramlás megzavarása: Az idegrendszer szerepet játszik az emésztőszervek véráramlásának szabályozásában. Az idegrendszer leállása az emésztőrendszer vérellátásának csökkenését eredményezheti, ami befolyásolhatja a tápanyagok felszívódását és az emésztőszervek működését.
6. Csökkent immunválasz: Az idegrendszer részt vesz az emésztőrendszer immunválaszának szabályozásában. Idegrendszeri beavatkozás nélkül a szervezet védekezőképessége a káros mikroorganizmusok és kórokozók ellen sérülne, ami növelné az emésztőrendszeri fertőzések kockázatát.
Összességében elmondható, hogy az idegrendszer leállása súlyos következményekkel járna az emésztőrendszerre, és számos olyan funkcionális károsodáshoz vezetne, amely jelentősen befolyásolná az egyén egészségét és jólétét.