Egészség és a Betegség
1. Csíkos megjelenés :Mikroszkóp alatt nézve a váz- és a szívizmok is csíkokat vagy világos és sötét sávok ismétlődő mintáit mutatják. Ezek a csíkok az aktin és a miozin filamentumok elrendeződéséből adódnak, amelyek az izomösszehúzódásért felelős két fő fehérje.
2. Sokmagvú sejtek :A vázizom- és a szívizomsejtek egyaránt többmagvúak, ami azt jelenti, hogy egyetlen sejten belül több magot tartalmaznak. Ez lehetővé teszi az izomösszehúzódások fokozott hatékonyságát és koordinációját.
3. Miofilamentumok :Mind a váz-, mind a szívizomsejtek vékony aktinszálakat és vastag miozinszálakat tartalmaznak, amelyek az izom kontraktilis apparátusát alkotják. Ezen filamentumok kölcsönhatása a csúszó filamentum mechanizmuson keresztül felelős az izomösszehúzódásért.
4. Sarcomeres :A váz- és szívizmok ismétlődő egységekre, úgynevezett szarkomerekre szerveződnek, amelyek az izomösszehúzódás alapvető egységeit képviselik. Mindegyik szarkomer aktin és miozin filamentumok ismétlődő mintázatából áll.
5. Kalcium által kiváltott összehúzódás :A vázizom és a szívizom összehúzódásait egyaránt az intracelluláris kalciumkoncentráció emelkedése váltja ki. Amikor egy akciós potenciál eléri az izomsejtet, az kalcium felszabadulását idézi elő a szarkoplazmatikus retikulumból, ami az izomösszehúzódás megindításához vezet.
6. Izgató szövet :A váz- és szívizomsejtek ingerlékeny szövetek, ami azt jelenti, hogy képesek elektromos jeleket generálni, és reagálni tudnak az akciós potenciáloknak nevezett jelekre. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a jelek gyors továbbítását és az izomtevékenység koordinációját.
E hasonlóságok ellenére a váz- és szívizomzat szerkezetében, működésében és szabályozásában is jelentős különbségek vannak, ami az emberi testben betöltött eltérő szerepüket tükrözi.