Mozgás: A csontok az izmokkal és ízületekkel való munkával megkönnyítik a mozgást. Rögzítési pontokat biztosítanak az izmoknak, és a mozgás karjaként működnek, lehetővé téve, hogy sétáljunk, futhassunk, ugráljunk és különféle fizikai tevékenységeket végezzünk.
Védelem: A csontok védik az érzékeny szöveteket, szerveket és struktúrákat a testben. A koponya védi az agyat, a bordaív a szívet és a tüdőt, a csigolyák pedig a gerincvelőt.
Tárhely: A csontok alapvető ásványi anyagokat tárolnak, elsősorban kalciumot és foszfort. Ezek az ásványi anyagok tárolójaként működnek, és szükség esetén a véráramba bocsáthatják őket, fenntartva az ásványi homeosztázist.
Vérsejtek termelése: A csontok üregeiben található csontvelő vörösvértesteket (eritrocitákat), fehérvérsejteket (leukocitákat) és vérlemezkéket (trombocitákat) termel. Ezek a vérsejtek létfontosságú szerepet játszanak az oxigénszállításban, az immunválaszban és a véralvadásban.
Sav-bázis egyensúly: A csontok segítenek szabályozni a szervezet sav-bázis egyensúlyát azáltal, hogy a lúgos ásványi anyagok tárolójaként működnek. Lúgos anyagokat bocsáthatnak ki, hogy semlegesítsék a felesleges savakat a vérben, fenntartva az optimális pH-szintet.
Energiatárolás: A csontok az energiát zsír formájában tárolják. Az elsősorban zsírsejtekből álló sárga csontvelő energiatartalékként szolgál, amelyet a szervezet fel tud használni az alacsony táplálékfelvétel időszakában.
Endokrin szabályozás: A csontok részt vesznek az endokrin szabályozásban is. Osteokalcin hormont termelnek, amely szerepet játszik az energia-anyagcserében és a glükóz szabályozásában.
Mineralizáció és növekedés: A csontok a fejlődés során és az élet során mineralizációs és átalakulási folyamatokon mennek keresztül. Folyamatosan alkalmazkodnak a fizikai igényekhez, javítják a sérüléseket, megőrzik szerkezeti épségüket.