Miért szédülsz, amikor felállsz, majd elkezdesz remegni?

Vasovagal syncope (más néven neurokardiogén syncope vagy egyszerű ájulás) a szédülés és az ájulás gyakori oka. Ez akkor fordul elő, amikor a vérnyomás hirtelen leesik, ami miatt az agy kevesebb vért kap. Ez akkor fordulhat elő, amikor gyorsan feláll, étkezés után, vagy ha érzelmi stressz alatt áll.

Mi okozza a vasovagal syncope-ot?

A vasovagal syncope pontos oka nem teljesen ismert, de úgy gondolják, hogy a szív és az agy közötti kommunikáció problémájával van összefüggésben. Amikor feláll, a test véredényei kitágulnak (kitágulnak), hogy elősegítsék az agy véráramlását. Egyes embereknél ez a tágulás azt okozza, hogy túl sok vér gyűlik össze a lábakban, és nem jut el elég vér az agyba. Ez hirtelen vérnyomásesést okozhat, ami szédüléshez, szédüléshez és ájuláshoz vezethet.

Melyek a vasovagal syncope tünetei?

A vasovagal syncope leggyakoribb tünetei a következők:

* Szédülés

* Könnyedség

* Úgy érzi, el fog ájulni

* Homályos látás

* Hányinger

* Hányás

* Remegés

* Izzadás

* Sápadt bőr

* Hideg kezek és lábak

Hogyan kezelik a vasovagal syncope-t?

A vasovagal syncope legtöbb esete önmagában megszűnik, és nem igényel kezelést. Ha azonban gyakori epizódokat tapasztal, orvosa a következő kezelések közül egyet vagy többet javasolhat:

* Változások az életmódban: Az olyan kiváltó tényezők elkerülése, mint a gyors felállás, a nagy étkezések és az érzelmi stressz, csökkentheti az epizódok kockázatát.

* Gyógyszerek: Az olyan gyógyszerek, mint a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók segíthetnek megelőzni a vasovagal syncope epizódjait.

* Pacemakerek: Egyes esetekben pacemaker használata javasolt a szívfrekvencia szabályozásában és a vasovagal syncope epizódjainak megelőzésében.

Mikor kell orvoshoz fordulni

Azonnal forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli:

* Néhány percnél tovább tartó ájulás

* Mellkasi fájdalom

* Légszomj

* Zavartság

* Rohamok

A vasovagal syncope gyakori állapot, amelyet számos tényező okozhat. Az esetek többsége önmagától megszűnik, és nem igényel kezelést. Ha azonban gyakori epizódokat tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon, hogy kizárja az alapbetegséget, és megvitassa a kezelési lehetőségeket.