Az "örök boldogság" kifejezés egy vallási fogalom, amely az állandó és változatlan boldogság és elégedettség állapotára utal, amely a túlvilágon vagy a mennyei birodalomban létezik. Gyakran használják a létezés végső állapotának leírására azok számára, akik elérték a spirituális megvilágosodást vagy üdvösséget kaptak. Az örök boldogság sajátosságai a különböző vallási és spirituális meggyőződésektől függően változhatnak, de általában olyan birodalomra utal, ahol nincs szenvedés, bánat vagy fájdalom, és ahol az egyének tökéletes harmóniát és örömet tapasztalnak.
Az örök boldogság fogalmát gyakran szembeállítják az örökkévaló büntetés vagy szenvedés fogalmával, amelyről azt hiszik, hogy azok a sorsa, akik bűnöket követtek el, vagy akik nem értek el lelki üdvösséget. Egyes vallási és spirituális hagyományokban az örök boldogság elérését az élet legmagasabb céljának és végső céljának tekintik, míg mások egy isteni entitás vagy az univerzum által adott jutalomnak vagy áldásnak tekintik.
