Egészség és a Betegség
1. A hagyományos hiedelmek fennmaradása: A tudományos kutatások térnyerése ellenére a hagyományos hiedelmek és gyakorlatok nagymértékben befolyásolták az orvosi kezeléseket ebben az időben. Sok orvos még mindig az ősi orvosi szövegekre támaszkodott, mint például Galenoszé és Hippokratészé, és ragaszkodott a hagyományos elméletekhez, például a humor elméletéhez (az az elképzeléshez, hogy a testnedvek egyensúlyhiánya betegségeket okoz).
2. Korlátozott tudományos ismeretek: Noha a reneszánszban megnövekedett érdeklődés mutatkozott a tudományos megfigyelések és kísérletezések iránt, az emberi test és a betegségek általános tudományos ismeretei még mindig korlátozottak voltak. Az anatómia és a fiziológia fejlődését például hátráltatta a holttestek szisztematikus tanulmányozásának hiánya és a vallási hiedelmek hatása.
3. A szabványosítás hiánya: Az orvosi gyakorlatok nagy eltéréseket mutattak a különböző régiók és gyakorló orvosok között, ami a szabványosított kezelések hiányához vezetett. Az orvosok gyakran dolgozták ki saját gyógymódjaikat és technikáikat személyes tapasztalatok vagy hallomás alapján, nem pedig tudományos bizonyítékok alapján.
4. Az asztrológia és az alkímia hatása: Az asztrológia és az alkímia jelentős szerepet játszott az orvosi gondolkodásban a reneszánsz idején. Sok orvos úgy vélte, hogy a csillagok és bolygók helyzete befolyásolja az egészséget, ami az asztrológia gyakorlatához vezetett az orvosi diagnózisban és kezelésben. Az alkímiát gyógyszerek létrehozására is használták, de a tudományos elvek helyett a mágikus átalakulásokra összpontosítva korlátozta gyakorlati hatékonyságát.
5. Az ismeretek lassú terjesztése: A modern kommunikációs technológiák hiányában az orvostudomány új felfedezései és fejlesztései időbe telt, hogy elterjedjenek és széles körben elterjedjenek. Az orvosi ismeretek cseréje gyakran a tudósok és a gyakorló szakemberek szűk hálózatára korlátozódott, akadályozva az innovatív ötletek terjesztését.
6. Az orvosi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés: Az orvosi ellátás ebben az időszakban elsősorban a gazdag és kiváltságos rétegek számára volt elérhető. A lakosság többsége, különösen a vidéki területeken, a hagyományos gyógyítókra és gyógymódokra támaszkodott, amelyek gyakran korlátozottak voltak az összetett egészségügyi állapotok kezelésében.
E korlátok ellenére a reneszánsz lefektette az orvostudomány jövőbeli fejlődésének alapjait. A vizsgálódás szelleme, valamint a megfigyelésre és kísérletezésre fektetett egyre nagyobb hangsúly végül olyan áttörésekhez vezetett, amelyek forradalmasították az orvosi gyakorlatot a későbbi évszázadokban.