Mennyi a várható élettartam műszakban végzett munka esetén?

A váltott műszakban végzett munka, más néven műszakos alvászavar (SWSD), azokat az egyéneket érinti, akiknek a munkájuk miatt nem hagyományos órákat kell dolgozniuk, például éjszaka, kora reggel vagy váltakozó műszakban. Míg az SWSD elsősorban az alvásra és a cirkadián ritmusra van hatással, hosszú távú következményei is lehetnek az általános egészségi állapotra és a várható élettartamra.

A várható élettartam-csökkenést közvetlenül a műszakos munkának tulajdonítani nehéz, mivel számos tényező járul hozzá az egyén általános egészségi állapotához és hosszú élettartamához. Számos tanulmány azonban kimutatta, hogy a műszakos munkával összefüggő különféle egészségügyi állapotok fokozott kockázatot jelentenek, amelyek közvetetten befolyásolhatják a várható élettartamot. Ezek a feltételek a következők:

1. Szív- és érrendszeri betegségek:A műszakban dolgozóknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák, mint például a szívbetegség és a szélütés. A cirkadián ritmus felborulása és a rendszertelen étkezési idők a műszakos munkával összefüggő megemelkedett koleszterinszinthez, fokozott gyulladáshoz és csökkent endotélfunkcióhoz vezethetnek.

2. Anyagcserezavarok:A műszakos munkavégzés összefüggésbe hozható az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával. Az alvászavarok megzavarhatják a szervezet természetes szabályozását az étvágyszabályozásban és az anyagcserében részt vevő hormonok szabályozásában.

3. Emésztőrendszeri problémák:A műszakban dolgozóknál nagyobb gyakorisággal fordulnak elő gasztrointesztinális problémák, például gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), peptikus fekély és gyomorhurut. A rendszertelen étkezési szokások, a stressz és a cirkadián ritmusok megzavarása hozzájárulhat ezekhez az emésztési problémákhoz.

4. Alvászavarok:A műszakban dolgozók gyakran alváshiányt és álmatlanságot tapasztalnak, ami ronthatja a kognitív funkciókat, a hangulatot és az általános jólétet. A megfelelő alvás hiánya növelheti a munkahelyi balesetek és sérülések kockázatát is.

5. Mentális egészségi állapotok:A műszakban dolgozók fokozottan ki vannak téve a mentális egészségügyi problémák, például a depresszió, a szorongás és a kiégés kialakulásának kockázatának a munkabeosztásuk megerőltető és rendszertelen jellege miatt.

Fontos megjegyezni, hogy a műszakos munka egészségre és várható élettartamra gyakorolt ​​hatása az egyéni körülményektől függően változhat, beleértve az életkort, az általános életmódot, a genetikai tényezőket és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Ezenkívül a műszakos munkarend jellege (pl. forgó műszak vs. állandó műszak) szintén befolyásolhatja annak egészségre gyakorolt ​​hatásait.

A rendszeres orvosi ellenőrzések, az egészséges táplálkozás fenntartása, a testmozgás és az alváshigiénia előtérbe helyezése alapvető fontosságú a műszakban dolgozók számára a lehetséges egészségügyi kockázatok csökkentése és az általános jólét javítása érdekében. Ha lehetséges, a munkarend fokozatos módosítása vagy szálláskeresés a cirkadián ritmus zavarának csökkentése érdekében szintén előnyös lehet.